Csak az én gyerekem "problémamentes", vagy azért van még hasonló?

Utolsonal a pont!

Ez nem csak szemelyiseg kerdese, hanem neveltetese is.

Az én kisfiam is hasonló. Nem mondom, hogy leteszem és ott marad, de kell néha a csínytevés is. Alapjában véve szófogadó, nyugodt, barátságos, vidám gyerek.

Egy másik kérdésnél megkaptam, hogy azért, mert ilyen a természete.

A lányom ugyan erősen próbálgatja a határait, mégis azt mondom rá, hogy nagyon jó természete van.

Én nagyon örülök neki, hogy nem olyan típus, akit ha letesznek egy sarokba, ott marad órákig és csendben eljátszik magának.

Szeretem, hogy ilyen cserfes, kíváncsi, mozgékony, hiszen így felnőttként is talpraesettebb lesz, mint a "mulyább" társai.

Az enyem csak masfel eves, o is bolcsis. De egy aldott jo gyerek. Masoktol en is sokat hallom h kezelhetetlen rossz a gyerek stb. Nem alszik, nem eszik. Nalunk alom a neveles. Es igen nem csak azert ilyen mert osszetehetem a ket kezem h ilyennek szuletett. Hanem rengeteg munka is van benne. Nem hagyunk engedni a szavunkbol. Nincs ures "fenyegetes" pl ha nem eszed meg, nincs jatek. Ez csak egy egyszeru pelda volt.

Mai napig ha aludni kellkszik az agyaba es elalszik, asztalnal eszik, kezen fogva kozlekedunk, boltban nincs hiszti. Koszon ha mondom neki ,. Neveljuk, tanitjuk. Es ez nem vasszigort jelent, csak nem nyaljuk ki mindenet h aztan a fejunkre nojjon es eges legyen meg egy setara is elindulni vele.

6-os, míg másfél éves volt a lányom, én így így beszéltem.

Várd ki a végét, még csak most jön a dackorszak...

Amúgy ne bánjátok, ha vannak hisztik, hiszen a szakemberek is mind azt mondják, a dackorszak kell az egészséges személyiségfejlődéshez.

Lehet, hogy könnyebb az élet egy olyan gyerekkel, aki sosem ellenkezik, de meg is nézheti magát felnőttkorában az ilyen, hogy mi lesz belőle.

Nem irigykedni kel. :-) és lenézni azt aki tud nevelni. Főleg nem olyannal, hogy azért lesz olyan felnőttnek amilyen, mert megtanították a szülei viselkedni. És ez nem azt jelenti, hogy az a gyerek a sarokban ül és csendben van egész nap, vagy nem mond ellent soha. De ha a szülő szól, akkor a gyerek hallgat rá. Ebből is látszik, mint az utolsó kommentelő is, hogy lövése sincs a kettő közötti különbségekről. Nem csak fekete és fehér van. :-)

Mindegy is, aki akarja érti aki nem, az lepontoz, mint a többi válaszadót is akinek a gyereke jól viselkedik. :-)