Ki mennyire mászik bele a pici gyerekei aurájába?
Lányom 5 éves,az öccse másfél. Hétvégén történt egy kis kórházi ügyeletre rohanós baleset, fültisztító pálcikával felsértette a kicsi a hallójáratát.
Amikor anyukámnak tegnap elmeséltem,felháborodva kérdezte,hogy én hol voltam,amikor a baleset történt. Mondtam ,hogy a konyhában,a gyerekek meg a gyerekszobában.
Erre teljesen kiborult,h milyen anya vagyok én,h nem ülök bent velük a gyerekszobában,amikor bent játszanak,ez lenne a minimum anyai kötelességem,miért engedem őket egyedül lenni.
Tényleg felelőtlen vagyok?
válasza:Nem azért vagy felelőtlen, mert nem ülsz velük bent a nap 24 órájában, ezt nem is lehet és nem is kell.
De hogy kerül hozzájuk játékként a fültisztító???
válasza:Nem értem egészen. Az aurába való belemászásnak mi köze van ahhoz, ott állsz-e fölöttük minden percben?
Első kérdésre a válasz: a lányom utálja, ha belemásznak a személyes terébe, tőlem örökölte, fizikai értelemben távolságtartó, utálja a zsúfoltságot is. Csak ha ő igényli, akkor engedi az arccal összebújást.
Második kérdésre a válasz: nem követtél el semmi szörnyűséget. Gondolom, nincs se cselédetek se főállású dajkátok, hogy mindig valaki a gyerekek fölött állhasson. Sőt tuti anyukád se állt fölöttetek 0-24-ben. Nem voltak egyedül, csak a szobában nem volt mellettük felnőtt. Ez teljesen normális, szükségük is van rá.
válasza: válasza:Ha a környezet olyan, hogy nem érhetnek el olyan tárgyakat, eszközöket, melyekkel sérülést okozhatnak, nem mászhatnak fel olyan helyekre, ahonnan nagyot eshetnek, akkor miért kellene egész nap a nyomában lenni? Persze ha elő vannak dolgok pakolva, melyek veszélyesek lehetnek, akkor résen kell lenni.
A fültisztító nálunk is veszélyes, mert tudja a pici, hogy azt a fülbe kell dugni, és aktívan próbálgatja, sőt, az orrába is. Szóval azt jó elérhetetlenné tenni.
Ezzel együtt szerintem ez még nem a felelőtlenség kategória. Vannak ettől sokkal felelőtlenebb szülök is...
A nagylánynak most lett kilőve a füle,a nappali asztal belső sarkán ( a falnál )tároljuk a pálcikát meg a fültisztító folyadékot,hogy ne felejtsük el reggel meg este kezelni.
Amíg én a konyhában voltam,gondolom a nagylány megszerezte,a játék lényege az volt,hogy mindketten beledugtak egyet-egyet a 2 fülükbe,és sírva röhögtek egymáson,hogy hogy néznek ki. A kicsi meg a nagy röhögésben nekiborult a falnak,és beszaladt a pálcika...Ezt vettem ki a lányom elmeséléséből.
Az aurába-mászás nálam a folyamatos fölötte állást jelenti,h nem hagyom levegőt se venni a felügyeletem nélkül,elnézést,ha nem érthető a hasonlat.
Amúgy meg de,anyám pont hogy éjjel-nappal felettünk állt,nálam ez már odáig fajult,h az ovikerítésnél leste a ruhámat délelőtt az udvaron,h bejöjjön-e átöltöztetni vagy csak betűrni a derekamon a pólót..
Ha valamit megtanultam tőle,hogy hogy NE neveljünk gyereket,ha nem akarom,hogy olyan legyen,mint én...
De most ez komolyan nagyon bántott,mert a lányom 5 múlt és soha ,semmilyen balesete nem volt,ugyanezzel a "nemtörődöm vadneveléssel" ,ahogy anyám hívja...
válasza:Roxfort, ez jó :)
Akkor csak azt tudom mondani, hogy mérlegelni kell, kinek a szavára adsz
válasza:nekem csak 1 gyerekem van, 4,5 éves. hosszabb időre nem hagyom magára. nem zárhatja be az ajtót maga mögött, pár percenként ránézek, vagy bekiabálok a konyhából, hogy mit csinálsz? 1,5 évesen meg főleg nem hagytam egyedül hosszabb időre, de nyilván más ha a tesóval van.
nyilván anyád nevelése nem normális, de én azt mondom, hogy ez a kisebbik rossz. én anyám a tied ellentettje, teljes mértékben. soha, egyetlen egyszer! nem játszott velem az anyám!
nem nézett rám, emlékszem nagy ovis koromban, hogy reggeli után elkezdtem játszani és volt, hogy besötétedett, nem nézett rám, még enni sem adott (6 évesen már magamra "főztem" ha éhes voltam...).
mondjuk szerencsére hétvégén meg szünetekben a nagyszülőknél volta. de nagyon nem normális a túl lazaság, egy gyereknek, főleg picinek, nagyon nagy szüksége van arra, hogy az anyukája folyton a nyakában legyen :) 5 évesnek már nyilván kevésbé.
valahogy meg kell találni a közép utat, próbáld meg és anyádtól kapott sérelmeidet meg temesd el, itt az ideje, hogy tovább lépj :)
66 nm2-en lehetetlen egy gyereket "hosszabb időre magára hagyni". Az ajtajuk előtt megyek el,akármerre megyek a lakásban (amit nyilván tilos bezárni) ,bekukkantok,oda is ,vissza is. Minden zörejüket hallom,még azt is meg tudom állapítani,mivel játszanak éppen,ha nem is látom. ÉS ők is ki-be rohangálnak.
Az meg hogy nem játszom velük,nem igaz,de amikor épp a kaja fő a gázon,közben meg teregetek,3 gatyánként beszaladok kavarni,akkor tény,h nem állok felettük. De anyu szerint kellene. Sőt,kellene legyen egy felnőtt fotel bent a szobában,h én ott üljek,amikor ők ott vannak. Amúgy meg van gyereksarok a nappaliban is a gyerekszoba nagyrészt alvásra van,csak most pont bent voltak.
Gondolod,h a "sérelmeim" miatt DIREKT nem figyelek a gyerekeimre?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!