Van olyan anyuka akinek két gyereke lett kis korkülönbséggel és nem borult ki, mindent megtudott jól oldani, a gyerekei boldogok és kiegyensúlyozottak szófogadóak és még se maga se a házassága nem ment tönkre benne?

2 evunkbe telt kialakitani a "dolgainkat". Nagyon sok stressz, faradtsag, kimerultseg, szomorusag es idegeskedes van a hatunk mogott. A ferjemre egy rossz szavam sem lehet, ott segit ahol tud es meg a hazassagunk sem ment ra. 17 honap van koztuk, a kisebbik most 2.

Ha ossze kellene egy mondatba foglalnom: a sajat hozzaallasan mulik a

legtobb.

Én is azt akartam mondani, amit a második hozzászóló, nekem elég sok ismerősömnek van két évnél kevesebb korkülönbséggel több gyereke. Olyat is ismerek, akinek 5 gyereke van, és a legnagyobb 4 éves… :)

De a lényeg itt az, hogy kedves kérdező, ne aggódj, nem kell mindent „jól” megoldani, ha nem megy, ha „szalad a lakás”, az nem a világ vége, a fontos, hogy szeressétek egymást mindnyájan. Van, akinek egy gyerek is óriási kihívás, más pedig meg sem áll tízig, fel kell mérnie az embernek a határait.

21 hónap a korkülönbség!

Vannak jó és rosszabb napok!!

Nem élünk steril körülmények között, de mindig van tiszta ruha, meleg étel.

A gyerekek sem rózsaszín ködbe burkolva élnek néha veszekszenek néha verekednek, de alapvetően jó gyerekek és szeretik egymást.

A házasságunk köszöni jól van 7 éve tart vannak viták de hol nincsenek.

Nem álomvilágba élünk(ez nem Hollywood) de jól vagyunk!

A nagy gyerek 4 éves lesz a kicsi kettő.

21 hónap van a lányom és az ikrek között. Ők fiúk. És igen, az elején kiborultam, nem is egyszer, a fáradtságtól. AZ ikrek egy hónappal előbb jöttek, 11 naposan jöttünk haza, 1-1.5 óránként biztosan szopiztak éjjel-nappal. Párszor hulla voltam, volt hogy fel sem ébredtem a sírásra már, akkoriban apa sokat segített, este 5-6 után, mikor hazaért, mert reggel 7től addig dolgozott. Megoldottam mindent azért, meg is főztem (ha nem lett volna a lányom, azt nem eröltettem volna, de neki kellett a főtt étel ugye). 8-9 hós koruktól már egész jó volt az élet, miután biztonsággal másztak, onnantól szuper. Szóval 10-11 hós koruktól bejárták az ikrek is az egész házat, szépen elvoltak. Igazából onnantól én csak az éjszakákra panaszkodhatok. 17 hós korukig szopiztak az ikrek, a végén már csak éjjel meg este, emiatt még többször (úgy 2-3 havonta) volt egy-egy fáradtsági mélypontom, de már az sincs. 2 év 3 hósak az ikrek, kedden lesz 4 éves a nagylányom, ő fél napos ovis. A gyerekek nagyon szépen eljátszanak, az ikrek főleg! Ők legtöbbször együtt vannak, és nagyon-nagyon ritkán vesznek össze. Szinte alig. A nővérükkel is egyre jobb a viszonyuk, kezd elmúlni a testvérféltékenység (koppkoppkopp) talán. És igen, egészen szófogadóak.

Én még megvagyok, nem mentem tönkre azt hiszem, testileg is egész jó, visszafogytam, még tornáznom kéne, és az energiám is még több lenne, de az időmet inkább másra használom, ami van. Kreatívkodok, és közben keresek egy kis pénzt, kellemest a hasznossal. :-)

Házasságom? Ma épp úgy érzem nem a legjobb, de nem a gyerekek miatt, és nem is azért mert elhanyagolnám. Sőt, én szeretnék nagyon még egy babát, és apa is szeretne, de valahogy nála most mégsem stimmel valami. Igyekszünk megbeszélni a dolgokat, és meg is fogjuk, és megoldani is meg fogjuk, közösen ahogy eddig is. Vannak ilyen napok, meg olyanok.

De nem fogom, nem fogjuk hagyni tönkremenni a házasságunkat, mert szeretnjük egymást!! :-)