Őszintén! Szoktátok valamivel, valakivel riogatni a gyereket?
Töredelmesen bevallom, hogy én déli alvás előtt szoktam emlegetni a gyerekszedő bácsit, aki ilyenkor az utcán járkál, és nézi, alszanak-e mindenhol a gyerekek. A szót nem fogadó, nem alvó gyerekeket elviszi. Korábban nem volt gond a déli alvással, majd jött valami hirtelen, nem is aludt vagy 2 hétig, azután pedig kemény melóval úgy, hogy mellette vagyok, és hogy bevonuljon a szobájába, néha ezt a bácsit emlegetni kell. Nem fél tőle amúgy, meg is akarja néha nézni az ablakon keresztül, de pont elmegy addigra... :-D
(Tudom, nem jó szokás, de emlékszem, szintén déli alvásnál nálam is eljátszották ezt pár alkalommal. Nem lettem lelki beteg, egészséges felnőtt ember lettem, a gyerekeimet szeretetben, összhangban nevelem, alapvetően a kiegyensúlyozottság jellemző mindenkire. Szóval légyszi, bántásra nem vagyok vevő.)
Nem gondolom egyáltalán úgy, hogy ez a két út létezik. Én arra gondoltam, hogy az egy cseppet sem jobb, amikor valaki kiabál, és arra mégsem támad így senki, pedig hosszú távon egy kiabálós anya szerintem sokkal nagyobb károkat tud okozni a kicsi lelkében.
Amikor a Nagykönyvet emlegettem, nem arra gondoltam, hogy ezt a "módszert" ott olvastam volna, csak hogy nincs olyan anya, aki mindent mindig tökéletesen csinálna. Igen, tudom, hogy nem a legjobb megoldás, rávilágítottatok. Higgyétek el, a gyerekem nincs terrorban, teljes nyugalomban alszik el délben. Alapvetően nagyon jó anyának tartom magam, és mások visszajelzése is az. Jó pár gyereknevelési könyv lapul a polcomon, de az vesse rám az első követ, aki sosem hibázik...
Ezen a dolgon változtatok. Aki nem bántott, annak köszönöm.
Álommanó. Köszönöm az ötletet. Ez jó.
(Amúgy vicces dolgokat írtok... Párhuzamba állítani ezt a bácsit egy gyilkossal...)
Ilyennel nem, mert egyébként is most van abban a korban kétéves fiam,hogy néha olyan dolgoktól elkezd félni, megijedni, amin megdöbbenek. Ezt nem fokoznám még egy kitalált rém alakkal!
Olyat bevallom, szoktam neki mondani,hogy ha nem eszi meg a gyógyszerét (most beteg), akkor visszamegyünk a doktornénihez és szurit kell,hogy adjon neki! Tudom,hogy ez sem szép, de nem hajlandó lenyelni az antibiotikumot, adni meg muszáj!
Ezek szavak, es igy kiakadsz rajta, rosszul esik, latod. A gyermeki fantazia viszont hatartalan, es elburjanozhat nagyon rossz iranyba, ezt nem feltetlen fogja lekommunikalni Neked, ertem ez alatt, hogy nem biztos, hogy eszreveszed a folyamatot.
En a pozitiv motivaciot javasolnam, hogy pl. ha most alszol, utana jatszunk egyutt ezzel vagy azzal. Sutunk pogacsat, segitesz nekem valamiben, mert egyedul nem tudom megcsinalni, stb. Ha sok a dolgod, jatekosan is bevonhatod a hazimunkaba is, pl.adogatja a teregetnivalot, megnyomja a mosogepgombot es meg ezer mas.
Peldalozhatsz a tesoval, hogy nezze, o milyen szepen alszik mar, vagy mutassa meg neki, milyen szepen kell aludni, mert o meg nem tudja, es csak o segithet neki ebben.
Jobb a realitas talajan maradva nevelni, maskulonben - ahogy elottem is irtak - elobb-utobb ugyis rajon, hogy atverted.
Nincs veszve semmi, csak tenyleg ne csinald tobbet, mert nyomaszto tud lenni. :/ Mondd neki, hogy nyugdijba ment, mert latta, milyen szepen elaludt. Igy talan elfelejti es nem is fog ra emlekezni.
A pszichológus válaszoló vagyok.
Találj ki más fedősztorit, mert ez tényleg hülyén hangzik, de ettől nem vagy szar anya, vagy gyereklélek nyomorító, az nem itt kezdődik. :) Néhányan szoktak itt túlozni.
Példa: én 2 évesen voltam az intenzív osztályon 2 hónapot anyu nélkül. Mikor kikerültem, a bölcsis gondozónénim folyton azt mondogatta, hogy elvitet a kórházba a mentővel, ha nem eszek. A mai napig rettegek a betegségektől, a kórházi léttől, a lányunk születésekor is kín volt az 5 nap, amit császár után bent töltöttem, ráadásul a férjem orvos, én hozzá sem bírok gyomorgörcs nélkül bemenni. Nem érdemes. Akkor rajtam sem látszott állítólag, hogy félnék, de féltem.
Pszichológus válaszoló, miért is nem tud mindenki így írni, mint te??? :-)
Jól esett, és az is, hogy nem ezen apró dolog alapján ítélsz meg emberként. Szerintem nagyon sokan óriási túlzásokba estek itt a válaszokkal.
Viszont jó dolgokat írtál, köszönöm. Az álommanó dolgot is annak, aki írta korábban.
A bácsiról többet nem beszélünk. ;-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!