Miért nem nevelik az anyukák (tisztelet a kivételnek) manapság a gyerekeiket?
Több olyan kérdést találtam, ahol arról panaszkodnak, hogy vendégségbe érkező kisgyerekek az anyuka szeme láttára teszik tönkre a vendéglátó dolgait.
Óvodáskoromra egyértelmű volt számomra, hogy idegen helyen kérdezés nélkül semmihez sem nyúlhatok, törékeny dologhoz óvatosan nyúlunk, nem szaladgálunk, nehogy leverjünk valamit, az asztalnál késsel-villával, maszatolás nélkül étkezünk, tele szájjal nem beszélünk stb.. Mindezt úgy, hogy soha életemben nem ütöttek meg, nem ordibáltak velem. Miért hiszik a mai anyukák, hogy ha nem hagynak rá mindent a gyerekre, az már mindjárt egyenértékű a kegyetlen idomítással, erőszakoskodással? Hiszen a gyerek későbbi életét nehezítik azzal, hogy nem tanítják meg viselkedni, másokhoz alkalmazkodni!
Szerintem azért,mert ma már mindenféle gyermeknevelési mód mások szerint sértik a gyermek jogait.Sajnos,én úgy veszem észre túl sokan azt hiszik hogy beleszólhatnak más szülők nevelési dolgaiba.Nem egy olyat lehet látni,ha egy zsúfoltabb helyen egy gyerek hisztizik,sír vagy nem úgy viselkedik ahogy az a tömegnek "megfelel",akkor az emberek bámulnak mint a tehenek,vagy rosszabbik esetbe beszólnak a szülőknek ha az esetleg hangosabban szól a gyerekre,vagy erőteljesebben megfogja,hogy hagyja abba.És én az ilyentől már a plafonon vagyok.Én úgy gondolom hogy nem kellene senkit leszólni azért ha nevelni próbálja a gyerekét.
Sok szülő persze úgy gondolja hogy amíg kicsi addig nem szól rá,mert úgyse érti mert még kicsi,amikor meg megnő a gyerkőc,akkor ezek a szülők meg síránkoznak hogy nem bírnak a gyerekkel.
Mert mindenki azt a bárgyú tv-t nézi, és abból ömlik ránk az a sok félinformáció.
A minap nosztalgiából belenéztem egy babaklubos tv műsorba. Tragédia. A téma bababőrápolás. Mit kell ezt ragozni, egy illatszerboltban egy egész polc van tele babakrémekkel, rá van írva mire való. Ez lehet egy kezdő anyuka legnagyobb problémája?
A másik téma fogorvos. Persze szépen hangzik, hogy vigyük félévente a kisgyereket ellenőrzésre, de melyik 2 éves nyitja ki a száját önként egy idegennek?
Én gyerekpszichológus könyveit olvasom, szórakoztatóak. Példákat, történeteket írva illusztrálják, hogy mi a borzasztóan rossz szülői hozzáállás. És mit látok egy orvosi váróban? A tipikus rossz szülői hozzáállást.
A védőnők semmi ilyet nem ajánlanak, legalábbis felénk.
Mindenki a hozott beidegződéseit, frusztrációit neveli a gyerekbe. Saját kárán tanulja meg vagy nem.
A pszichológia fiatal tudomány, és sajna azt látom, hogy kevesen használják. Pedig mennyivel könnyebb így.
A hozzátáplálás dettó... Vannak könyvek amelyek a fokozatosság elvét követve gyönyörűen leírja, hogy ismertessük babánkat az új ízekkel, ételekkel. 3 hét amíg beáll egy új íz, egy étel. És mit látok? Mindennap van kérdés arról, hogy nem eszik a baba, már a 20. konzervet sem fogadja el...
Gondolom derogál, hogy a mai modern világban könyvet lapozzunk, "me' ne hogy mán könyvbő' nevejjem a kölköt".
Elsőnek: teljesen igazad van, bár azt is megfigyeltem, hogy nyugodt, határozott anyukák gyereke nemigen szokta magát a földhöz vagdosni, hisztizni. A nevelés nem az, hogy kétségbeesésemben elkezdek visítozni a gyerekkel, hanem hogy folyamatos ráfigyeléssel, foglalkozással, példamutatással elérem, hogy ne is legyen szükség visítozásra.
Másodiknak: abban lehet valami, hogy ha az anyukát sem nevelték, akkor ő sem igazán tudja, hogyan kezdjen hozzá.
Harmadiknak: ma már sajnos megfelelő pénz birtokában mindenki azt ad le a tévében illetve ad ki könyv formájában, amit akar. Semmit nem szabad készpénznek venni, amit olvas vagy hall az ember, de csípőből elutasítani sem kell mindent. Szeretet, józan ész, odafigyelés, intelligencia - ezek sok mindent megoldanak.
Hát igen, trendi tudatos anyuka nem szól a gyerekre, mert ugye ő nem kolrátozza semmiben.
Csak épp egy pszichopata kis szörnyteg válik így belőle 5 éves korára. A halálom az a szöveg, hogy "én nem a szülője vagyok a gyereknek, hanem a barátja".
NEM, NEM, igenis a szülőjének kell lenni annak a gyereknek, nevelni kell, korlátokat állítani, megtanítani az együttélés szabályaira. Ahogy írta egyik előttem szóló, aki egy kicsit is olvasott pszichológia témában, tudhatja, hogy azért kellenek a gyerekeknek bizonyos szabályok, napirend, rituálék, mert ezekbe a biztos pontokba tud kapaszkodni.
Sziasztok! Ez olyan érdekes... Nem olvasok pszichológia témájú könyveket, tényleg ajánlanátok ezzel kapcsolatban?
Mégis úgy látom hogy szabályokat kell állítani mert máskülönben elszabadul a pokol. 9 hónapos a lányom és most is vannak már dolgok, mint pl. a tv távirányítóját nem fogdossuk, ha tetszik neki ha nem azt nem adom oda. Visitozhat is miattam, olyan hisztit tud levágni hogy csak ne, de nem. Mert nem a haverja vagyok hanem az anyja. Senki nem úgy bújt ki az anyukája hasából hogy tud mindent, ezért kell nevelni, meg kell vele tanítani mi az amit szabad mi az amit nem. Ezt felejti el sok szülő, mert inkább enged csak ne hisztizzen. Na én ezt nem akarom.
Amin fel szoktam magam húzni az a mai nevelési elvek pl. iskolában. Nálunk még ha valaki nem bírt magával órán odajött a tanár és lekevert egy kóklert. Érdekes módon onnantól tudtuk hol a helyünk, mert így volt tekintélye. Most meg sajnos fordítva van, gyerek üti a tanárt. A szülők meg egyből fel vannak háborodva hogy mi az hogy az ő gyereke kapott a fejére???? Na én ettől tudok hátast vágni. És mennyi ilyen hülye van. Nálunk is van ilyen nap mint nap. Sajnos nem lesz jobb a mai gyerekekből hiszen már a szüleik is ilyenek, ezt látja otthon, ha pedig nem otthon van akkor ugye nem lehet megnevelni, mert az egyből sérti a személyiségi jogokat. Ha nem ennyi buta felnőtt lenne akkor a gyerekek sem lennének ennyire agresszívak és hisztisek. Amit még észrevettem a mai gyereken, hogy rettentő türelmetlenek. Adj uram isten de rögtön.
Ugye más is így látja?
Hát igen, az iskolában is csak úgy tudják nevelni a gyereket, ha a szülők együttműködnek. Régen, ha a gyerek taslit kapott az iskolában, odahaza megkapta a párját. Manapság a párját a tanár kapja a szülőtől.
Azt én is látom sajnos, hogy sokszor azért nem nevelik a szülők a gyereket, mert fáradtak, ingerültek, és nincs türelmük "harcolni" vele, inkább ráhagynak mindent, csak csend legyen végre. Aztán persze a fejükre nő, és egyre kevésbé bírnak vele.
"Szeretet, józan ész, odafigyelés, intelligencia - ezek sok mindent megoldanak."
Még néhány értelmiségitől, vagy józan eszű embertől elvárható, de a többi? Nagyon sok anyukától hallom, hogy a mi szüleink is így csinálták. Az még nem biztos, hogy jó...
Egyébként én a gyerekpszichológusokról beszéltem (magyarokról), és nem a trendi amerikai és angol ellentmondásokról. Nem is a mi kultúránk. És nem a média tanácsadásairól... Bár az MR1 Vendég a háznál nem rossz.
A 3. voltam
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!