Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mi a véleményetek az alábbi...

Mi a véleményetek az alábbi szituációról?

Figyelt kérdés

A történet a következő: Van egy elsős kislányom. Most nem azért, mert az enyém ;), de tényleg angyali kislány, szófogadó, soha nem bánt másokat, sőt, sokat eltűr másoktól, néha még túl sokat is. (Ezt mondja a tanítónénije is.). Namost előtte ül egy kislány, aki mondhatni, hogy épp az ellenkezője. Alapból nagyon aranyos ő is, miért is ne lenne az, de ő azért jóval elevenebb... A lányom már hetek óta panaszkodott, hogy folyton hátrafordul órán, piszkálja, nem hagyja figyelni. (Persze a tanítónéni ha észrevette, rá is szólt.) Utána már arról panaszkodott, hogy csúfolja, és a haját is húzkodja. Oké, mondtam neki, hogy ne hagyja, de azért ne is bántsa a másikat, de azért próbálja megvédeni magát. Erre a múlt héten azzal jött haza, hogy a kislány órán hátrafordult, ő megint rászólt, hogy forduljon előre, erre a kislány mit csinált? Elkezdte fojtogatni, meg kitépte egy csomó haját... Na jó. Ezen a ponton eldurrant az agyam. Kinéztem az ablakon, és a kislány pont ott ment a házunk előtt hazafelé, én meg kimentem, és megállítottam. Megkérdeztem tőle, hogy mit is csinált a lányommal (mire ő nem mondott semmit, csak hallgatott), kérdeztem, hogy az én lányom bántotta-e őt egyszer is, akár szóban akár tettel (erre azt mondta, hogy nem), majd mondtam neki, hogy még egyszer egy ujjal hozzá ne nyúljon, és ne is csúfolja.

Ezután kerestük az apukáját is a munkahelyén, de nem dolgozott. Ma viszont összefutottunk, én meg megállítottam, és megkérdeztem, hogy mondta-e a lánya, hogy elkaptam. (Mert ugye nem akartam a háta mögött intézni a dolgot.) Mire ő: "Igen, mondta, és nagyon nem örülök neki. sírva jött haza, és egész este sírt, és azt mondta, hogy nem mer eljönni a házatok előtt, és az iskolába is fél elmenni. Meg különben is, azt mondta a lányom, hogy a te lányod úgy beszólt neki, hogy már nem bírta elviselni....bla bla" Szóval a kislány úgy adta elő a dolgot, hogy én egy félelmetes vadállat voltam, aki őt fenyegette (ami persze nem igaz), és ő a legártatlanabb az egész ügyben. Persze az én verziómat alig bírtam elmondani... :S Végül azért mondta az apuka, hogy azért ismeri ő a lányát, és nem tartja kizártnak, hogy úgy történt, csak nekem vele kellett volna beszélnem. Igen, az addig oké is, csakhát a fojtogatás mellett én már nem mertem úgy elmenni, hogy na majd pár nap múlva, ha összefutok az apukával, majd megbeszéljük, úgy éreztem, hogy azonnal cselekednem kell, és én úgy érzem, hogy elég diplomatikusan intéztem a dolgot. Korábban is volt sok eset (elvégre gyerekek), amikor bántották a lányomat, de ez már túl volt azon a bizonyos ponton...


Vagy szerintetek hagynom kellett volna, hogy másnap a lányom úgy menjen iskolába, hogy a másik kislánynak senki nem szól egy szót se ezért? :S

Amúgy érdekes módon azóta semmi gond a lánnyal.


2009. nov. 10. 21:06
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem nem volt jogos az apuka felháborodása. Nevelje meg a lányát és akkor nem történik majd ilyen. De lehet, hogy nem is igazán Rád volt mérges, hiszen ismeri a lányát és maga a történet dühítette fel.


L/18

2009. nov. 10. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:

No én a szülővel beszéltem volna, pont azért mert tudom, hogy a gyereknek színes a fantáziáj és otthon elferdíti a dolgokat, vagy mert hazudni akar, vagy félelmében.


Én egyet tudok a gyerek társadalom a legkeményebb. Ha véded a lányodat neki ez kényelmes lesz, nem ő fog harcolni csak panasszkodni és mással oldatja meg a konfliktust. Ám ezt a gyerekek nem szeretik és kiközösítés lesz a vége. (persze attól függően, hogy milyen magaviseletűek a többiek)Tehát ugyan úgy fogják csúffolni. A tanárnővel sem árt beszélni, ha már ilyen szemtelen a másik lánya akkor szégyenítse meg, az osztály elött, vagy ültesse el a két lányt egymástól.

2009. nov. 11. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 A kérdező kommentje:
Mint írtam, eddig soha nem szóltam bele az ügyeibe, nem is gondolom, hogy ez mindig helyes volna. Ez volt az első, mert úgy éreztem, hogy átlépett egy ponton a dolog. És mivel éppen láttam a lányt, ezért beszéltem vele először, nem az apjával... Tudod az a helyzet, hogy én is ilyen gyerek voltam, mint a lányom, de az anyám engem egyszer sem védett meg másoktól. És így utólag visszagondolva, úgy érzem, hogy nem ártott volna egyszer-kétszer. Én most megpróbálom ezt a hibát elkerülni, de persze nem szeretnék átesni a ló túlsó oldalára sem. Azért köszönöm a választ. :)
2009. nov. 11. 12:29
 14/16 anonim ***** válasza:
Szerintem meg igenis jól cselekedtél. Ezen ne rágd magad. Minden klappolt. A kiscsaj ezek után tudja mihez tartsa magát.
2009. nov. 11. 14:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim válasza:
Ez nagyon durva!! Remélem nem fordul elő többet ilyen, én is sokat szenvedtem ilyenek miatt. Azt szó szerint értetted hogy kitépte egy csomó haját? Mekkora helyen tépte ki? Szegény kislány, nagyon fájhatott neki! :(
2010. jan. 18. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 A kérdező kommentje:

Szerencsére "úgy" nem látszódott, hogy kitépte a haját, csak a lányom mesélte, hogy teli lett az ominózus kislány keze a hajával. Szegénynek nem nehéz megmarkolni a haját, mert a feneke alá ér... :S Na mindegy, nem is ez a lényeg.

Úgy látszik hatott a dolog, mert azóta nincs konfliktus, nem bántja a lányomat. :p

Időközben volt egy fiú is az osztályban, aki nagyon erőszakos volt, de a tanárnéni megfékezte, úgyhogy most béke honol az osztályban. :) És ennek nagyon örülök.

2010. jan. 18. 23:12
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!