Van olyan köztetek aki korán viszi a bölcsibe a gyerekét, illetve későn megy érte?

Kedves Kérdező,

nagyonis átérzem a helyzetedet. Nálunk nem a reggeli bevitel volt a gond (egyik utolsók voltunk mindig), hanem az, hogy 17.00-17.15kor értem oda érte.

Igen, mert DOLGOZOM és a munkaidőmet nem én határozom meg.

Sokan vagyunk így, de valahogy ezt kevésbé tudja a rendszer tolerálni.

Volt egy nagyon rossz tapasztalatom egy bölcsődével, ott napi szinten terrorizáltak, hogy "jajj, anyuka, a kicsifiú már megint az utolsó".

Pedig nálunk is 18.00ig volt a nyitvatartás.

itt egyszerűen a gondozónők voltak lelketlenek és lusták, sajnos ott ilyen embereket fogtunk ki.

17.00 órakkor már civilben várt, táskák az ajtóhoz kikészítve és előbb ért ki a szolgálati belső folyosón, mint én a gyerekkel a kapuhoz.

Sokat ifegeskedtem, felháborodtam emiatt, a végén már én is gyomorideggel mentem a kisfiamért, pedig TÉNYLEG MUNKÁBÓL mentem. Az én munkaidőm ráadásul 17.00ig szól, mindig előbb elindultam 20-25 perccel, hogy elgalább 17.00 körül már ott legyek a bölcsődében, de sehogy sem tudtam elég jó lenni.

Hetente legalább 2-3 alkalommal még kaptam is a beszólásokat, hogy "jajj anyuka, a legtöbb kisgyereket már ebéd után elviszik" meg "nem tudna érte jönni a SZOMSZÉD?" (?!)

Aztán volt egy pont, amikor nagyon meguntam ezt.

Nem udvariatlanul, de igenis a sarkamra álltam és jól megmondtam a magamét arról, hogy ha a legtöbb család tele is van ráérő munkanélküliekkel, attól nekünk még van munkánk és a bölcsőde alapvetően nekünk lett kitalálva- nem jókedvemből "tárolom" ott a gyermekemet és nekem is 8 órás a munkaidőm.

Akkor egy kicsit visszavettek, de végül eljöttünk onnan mert másban is ilyen erőszakos stílus volt a divat.

Szóval azt tudom tanácsolni, hogy nagy nyugalommal mondd el, hogy neked későn ér véget a munkád, ez van és ne hagyd, hogy lelkiismeretfurdalást keltsenek benned csak azért, mert ők már a MUNKAIDEJÜK VÉGE ELŐTT haza akarnak menni (mert ugye az a nyitvatartási idő végéig lenne).

Tényleg sok a 7-17ig, de azt is megértem és elfogadom, hogy a mai világban megbecsülendő egy munkahely- még akkor is, ha nem éppen ideális időbeosztású.

Ha valahogyan meg tudod oldani családon belül, ismerősök által, hogy néha előbb elhozza a kicsit valaki vagy később vigye, akkor máris tettél valamit.

Nincs okod arra, hogy rosszul érezd magad, mert édesanyaként dolgoznod kell.

Nálunk 6.30-tól 17.30-ig van nyitva a bölcsi, de 5-kor már mindig csak ketten voltak, az én fiam, meg egy másik kisfiú.

Volt olyan, aki 6.30-tól 17.00-ig volt, az anyuka és a gyerek is nagyon rosszul viselték, sokszor a szemem láttára hányta össze össze magát a kicsi, fuldoklott a zokogástól.

8-as (hosszú) válasszoló vagyok.

Az sem mindegy persze, hogy a kicsi mennyi idős.

Egy 3 év körüli kicsivel már könnyebb, jobban ki tudják fejezni a kéréseiket, el tudják mondani, mi fáj, mit szeretnének- 1,5 év alatt azért nagyon kemény dolog a bölcsőde ELEVE, nemhogy egész napra. Ebben egyetértek én is az előttem szólókkal.

DE: azért a realitások talaján maradva: gyesből tartalék nélkül nem nagyon lehet tisztességesen gyermeket nevelni (főleg pl. egyedül vagy egy munkanélküli családtaggal együtt)- vagy legalábbis nagyon sok elmondás árán vagy más segítségével/nyakán. Így én továbbra is tisztelem a kérdezőt azért, mert megy dolgozni.

Mondjuk remélhetőleg legális, normális munkahelye van, ahol nem túlóráztatják feketén, így a 7-17 közötti idő is lehet kevesebb.

Az előző válaszoló által példaként felhozott fuldokló, hányó kisgyermekkel én azért nem szeretném a kérdezőt riogatni: nem tudhatjuk, hogy az a kicsi beteg volt-e, esetleg ez a történet a kicsi életében is csak egy egyszeri alkalom volt-e, illetve lehet, hogy még nagyon a beszoktatás utáni első napokban volt a "mély vízben". A gyerekek sem egyformák: az a helyzet, ami a példában szereplő kisgyermeket megriasztotta, nem biztos, hogy egyáltalán hatással lenne a tiédre.

Én nem szeretnélek elszomorítani Kérdező, mert azzal semmire sem mégy. Hidd el, hogy a picik rugalmasabban alkalmazkodnak a változásokhoz, mint mi felnőttek.

Tudom, hogy nem jó a régi dolgokkal vagy más országok gyakorlatával példálózni, de abban a nyugat-európai országban, ahol a húgom él, összesen a gyermek 1,5 éves koráig jár egyáltalán bármiféle családtámogatás, onnantól ott mindenképpen bölcsődések a gyermekek. Az én korosztályom sok tagja pedig sokkal korábban kezdte a bölcsődét- mert akkoriban meg ez volt a szokás.

Csak és kizárólag a bölcsődében töltött idő miatt nem hiszem, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeznének a kicsik lelkében.

Dolgozni pedig kell- hiszen nem születtünk milliárdosoknak.

Ne félj, mert a kicsid ezt megérzi, átveszi- nehezebb lesz a beszoktatás.

Minden jót.