Nem szoktátok úgy gondolni, hogy az apja ne vigye el nélkületek a gyereket sehova?

Rendszeresen elengedem. Sőt kérem, hogy is, menjenek el együtt a csajokkal, hogy tudjak főzni, takarítani hétvégén. Elmennek játszóra egy órára én ilyenkor szárnyrakapok, és amivel egész héten nem végeztem végzek 5 perc alatt, mert nincs ott a két kiscsaj. Anyukámra is ráhagyom őket néha, és a férjemre is, hiszen az Apja a két gyereknek, kell, hogy bízzon benne is gyerek. Ártanék azzal, ha ez nem így lenne. Pedig bizony mindig koszosan jönnek vissza mind a hárman, de még soha nem volt nagyobb dolog, ami velem ne történt volna meg. PL a gyerek nálam esett le az ágyról, ott álltam és nem vettem észre, mert elbambultam. Szóval bármi bárkivel előfordulhat. Ha attól félsz, hogy majd az Apját jobban szereti, ez kizárt, mer akkor is Te vagy az Anyja és a férjed az Apja, másképpen szeretik a gyerekek az Apát és az Anyát. Nagyobbik lányom ha beteg csak velem hajlandó lenni, pedig ez néha nem is olyan egyszerű, amikor a kicsi is beteg és mondjuk neki még jobban kellene Anya, és a naggyal is lenni. Tehát még mindig vannak olyan estek amikor Apa kevés. Mindent nem tudok én sem pótolni, és Apa sem. Kell, hogy engedd, és bízzon az Apjában is, és később hallgasson rá. Azzal, hogy nem engeded csak ártasz a gyereknek, és a férjednek is. Kicsit lazábbra engedd a szíjat:) Neked is kell pihenni:)