Van olyan, aki zavarónak találja, ha a saját gyereke folyamatosan az intim szférájában van?
Annyira kivagyok, szégyellem magam nagyon, de már alig bírom elviselni, hogy a 3,5 éves fiam egész nap nem mozdul a fél méteres körzetemből. Szinte rá kell csapnom a wc ajtót az orrára. Minden este megfogadom, hogy holnap szép napunk lesz, egész nap mosolygok, de ahogy nyílik a szobája ajtaja, görcsbe rándul a gyomrom. Mindig arról álmodtam, hogy reggel majd összebújunk a gyerekemmel, milyen jó lesz, de ha ki akarok menni pisilni, folyamatosan kiabál utánam. Rohanok vissza, mi a baj, semmi, csak azt akartam kérdezni, mikor jössz vissza. Nagyobb játszótere van az udvaron, mint a kisvárosnak, ahol lakunk, de nem játszik semmivel. Bent sem. Nem is lehet vele játszani, mert csak azt hajtogatja, te csináld. Én meg nem akarok autózni egész nap csak azért, hogy ő nézhesse.
Hiába viszem el akárhova, nem érdekli semmi, csak az, hogy az egyik keze mindig rajtam lehessen, mint az amerikai filmekben annál az autós játéknál.
Elolvastam minden tanácsot, hogyan kell önálló játékra szoktatni, de semmi nem jött be.
A legnagyobb baj, hogy rosszul érzem magam attól, hogy idegesít a saját gyerekem, amitől állandóan rossz kedvem van, szegény gyerek meg szinte egész nap egy mosolyt, kedves szót nem kap tőlem, holott semmi rosszat nem csinál. Nem is tudna, mert nem csinál semmit egész nap.
Azért így tettem fel a kérdést, hogy minél többen felháborodjanak, hátha a beszólások észhez térítenek.
Köszönöm, hogy kipanaszkodhattam magam.
válasza: válasza: válasza:Én vinném közöségbe, mindegy hova, játszóház, játszótér, szomszéd gyerekek. Heti több alkalommal. Ne baj ha ott ül melletted akkor is (bár kétlem, hogy egy tök jó jétszóház ne varázsolná el) üljön, majd oldódik. Az én fiam is tépőzáras, de extra erősen, én sem tudok a koltyóra leülni normálisan, mert a főfelügyelő ott őriz, nehogy lehúzzam magam. Igen, néha kizavarom szegényt, mert már unom, hogy les bele az arcomba, és még erőlködni sem tudok rendesen,mert utánozza, akkor meg röhögnöm kell, és ez tetszik neki, ezért örökösen jön, és nem tágít, és les. Körforgás.
Mondjuk ő 2 éves, és már elég korán elkezdett önállóan játszani, már most szerepjátékokat játszik, mert őt nem érdekli a leülős autótoogatós játék. De ebben én segítettem neki, pl mondtam, hogy motorozzon, és legyen ő a rendőr, szirénázzon is. Vagy legyen ő a traktort vezető bácsi stb. Ekkor el játszik egyedül, ha adok neki ilyen "feladatokat" . Próbáld ki.
És tényleg vidd el ideoda.
Ha kint vagytok akkor megy egyedül felfedező útra? Motorozik?Elmegy tőled? Vannak barátai akikkel mindennap vagy gyakran találkozik?
Én nem is engedem, hogy bejöjjön utánam a wc-re, sőt fürdéskor sem, de addig ott áll az ajtó előtt, amíg nem végzek.
Igen, nekem is új ez a gyerekszórakoztatás, gondolom, azért nem is vagyok benne valami ügyes, de igyekszem, ötleteket keresek neten, milyen új játékot lehetne kitalálni. Csak amíg én oda voltam a boldogságtól, ha varrt az anyukám a babámnak ágyneműt, addig a fiamat le se köti a sok érdekesség, pedig némelyiket szabadalmaztathatnám...
Ja és nem működik a leülök mellé a könyvemmel dolog, pont ez a baj, hogy ahogy meglát, eldob mindent és jön mellém. Ha egyedül hagyom úgy, hogy ne tudjon utánam jönni, kénytelen szórakoztatni magát, de úgy kell ellenőriznem, hogy ne vegyen észre, mert akkor vége. De akkor meg lelkiismeret furdalásom van, hogy megszabadulok a gyerektől...
Köszönöm, hogy segíteni próbáltatok! Azt hittem múlt héten, ott a mélypont, de van lejjebb is...
Hozott a postás egy fontos papírt, amit régóta vártam. Kibontottam és elkezdtem bogarászni, nagyon kíváncsi voltam már rá. Persze, tudom, miért nem akkor tettem, amikor alszik. Leültem a nappaliba, az ölembe akart ülni, mondtam neki szerelje meg a traktort, akkor azt elkezdte csesztetni, de még mindig hozzám bújva, amitől nem tudtam figyelni, ezért kinyújtottam a karom, megmondtam, hogy ez az én köröm, ő most nem jöhet be. Erre odadobta mellém a csavarhúzót és azért kiabált, hogyan vegye ki a körömből, ha nem jöhet be. Akkor bementem a szobámba, nyitva hagytam az ajtót, megint nekiálltam a levélnek, de megint jött. Kiküldtem vagy ötször, de mintha nem értette volna meg, csak bejött. Közben csak mondta, mondta, mondta a magáét. Feladtam az olvasást, nekiálltam főzni, jött labdát pattogtatni utánam, de úgy, hogy a hátát nekidöntötte a lábamnak... Itt kiakadtam és sírva kiabáltam neki, hogy mondja már meg, mi a baja, mert meg fogok őrülni. De csak nézett. Aztán sírtam még egy félórát.
Úgyhogy ez a helyzet.Már csak abban bízom, hogy tényleg kinövi, mert ha attól féltene, hogy engem is elveszít, akkor elég lenne, hogy egy szobában vagyunk, lát, és lenne 5 nyugodt percem, de nincs.
válasza:Persze, hogy szoktam szeretgetni, reggel összebújással indul a nap, sokat dicsérem (már azért is, ha 10 percet játszik egy játékkal), figyelem minden rezdülését, mi bántja, fürdés után olajjal masszírozom,stb. De csak azt írtam itt le, amit problémának érzek. Mert egyszerűen minden nap, minden ébren töltött percben nem tudom ölelni. Kössem kendőben a hátamra?
Tehát nem is az önálló játékra való képtelensége ami bánt, hanem mintha össze lenne bilincselve a lábunk. Egy kertes házban, nagyszülőktől 50 km-re, külföldön lévő férjjel pedig igenis van mit csinálnom egész nap, de gyakran hajszál híján leforrázom, rálépek. A magánéletet (szépségápolás, könyvolvasás) megoldom, amíg alszik.
Amúgy a számítógép be van kapcsolva szinte egész nap, azért írok rövid időn belül választ. Mert hátha lefoglalja a mese, ha ő választhatja ki. (Amúgy nem.)
válasza:Hétvégén ugyanezt csinálja, csak akkor apával, de őneki nincs más dolga, ha mégis, akkor addig én lefoglalom. Olyankor pedig csak azt hallom, hogy "Majd Apa öltöztessen/fürdessen stb."
Most értünk haza a sétából és fellélegezhettem, mert jött szépen, csak dumált közben levegővétel nélkül :)
válasza:Én már írtam fentebb, de most módosítom.
A fiaddal sztem nincs gond, te vagy totálisan kimerülve, ami nem csoda, ha ennyire nincs felnőtt társaságod.
3,5 éve gyerekhez láncolva tényleg megbolondul az ember, keress egy bnőt, akinek hasonló korú gyereke van, sétáljatok együtt, és meglátod, hogy a másik gyerek leköti majd..ha a barátság tovább mélyülne, akkor lehetne vigyázni egymás gyerekére, és akkor lenne időd magadra...
Nyiss kifelé, ez a baj úgylátom, hogy teljesen rá vagy kattanva a háztartásra, tojjál kicsit mindenre, és keress egy hozzád való csajszit, akivel tudtok locsogni, a srácok meg elvannak, és máris jobban leszel!!! ez tutifix, mert én is így voltam, csak én hamarabb felismertem ezt..már fél-1óra is csodát tesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!