Lelkileg nem viseli meg vagy fogja a gyerekeimet ha én folyton boldogtalan, ingerült vagyok?

Nálam a rossz kedv,az ingerültég már mindennapos.Nagyon boldogtalannak érzem magam,pedig kéát csodaszép okos,aranyos kisfiam van.Az egyik 3 a másik most lesz 1éves.Imádom őket tényleg.Csak nincs senkim tényleg akivel ki tudnék néha mozdulni vagy beszélgetni.Pedig én sose voltam ilyen,rengeteg "barátnőm" volt akik ocsmány módon hanyagolnak amióta gyerekeim vannak.Anyagi gondunk is van bőven.A párom reggel 6-tól 5-ig dolgozik,de jobb is lenne ha csak éjjel jönne haza,mert haza se ér,de már morog mindenen.Neki soha se jó semmi.Mindig rend van itthon,esetleg néha nincs elmosogatva.Mindenbe beleköt.Ettől legyek boldog?Az,hogy esetleg beszélgesdeen velem na az már luxus lenne.

Szóval tényleg elég szarul érzem magam.A gyerekeimnek ebből nem lehet valami hátrányuk?Amúgy ők teljesen jó kedvű,vidám gyerekek.