Mit tegyek, ha sír az óvodai búcsúzáskor?

Hát én belököm.

Szeptember elején kezdte a fiam, még most is minden reggel sírva hagyom ott. És igen, jönnek az óvónénik, felveszik és elviszik az ordító gyereket. Ma úgy ölelte a lábam, hogy már fájt. Minden zokszó nélkül, simán otthagyom, már nem lelkizek rajta, mert ez csak nekem szól. Amint kilépek, már abba is hagyta, egész nap nem is hiányol, játszik, eszik (sokat), alszik rendesen.

Egész nyáron sokat beszélgettünk róla, nagyon várta, imádja a gyerekeket, az óvónéniket, bárki megkérdezi, hogy szeret-e oviba járni, mindig igen a válasz, és sorolja az ott tanult dalokat-mondókákat, barátokat.

Nem tudom, hogy mikor fog ez a reggeli sírás elmaradni, talán az a baj, hogy nem találok munkát, és tudja, hogy itthon vagyok (remélem már nem sokáig).

De az unokaöcsém is ilyen volt, az első évet végig sírta reggel, attól függetlenül imádott járni. A másik unokaöcsém viszont első perctől szereti, soha egy hangja nem volt, soha egy könnycseppet nem ejtett, hogy menni kell oviba.

Szóval ezen ráérsz akkor gondolkodni, mikor tényleg ott lesztek.

Pedig a legjobb ha rövidre zárod a búcsúzkodást! A sírás alapvetően Neked szól és amíg ott vagy addig tuti nem hagyja abba.

Az ajtóba elmagyarázod neki, hogy itt maradsz az óvó nénikkel játszatok és én akkor és ekkor itt leszek, jövök érted és haza megyünk, ide megyünk, oda megyünk. Meg fogja érteni, de én tapasztalatból mondom, hogy az anya csak még egy puszit, csak még egy ölelés, anya ne menj és a krokodilkönnyek nem vezetnek sehova. Ha ezt jó kezeled és határozott vagy, bármennyire is fájjon belül, gyorsan túl lesztek rajta mindketten. Nálunk is volt egy hét ilyen, első nap nagyon rossz volt és délután beszélgettem az óvónénivel, aki azt tanácsolta, hogy zárjam rövidre a búcsúzást, és bejött. Addig sírt míg ott voltam utána gyorsan megnyugodott.

A lányom szeptemberben kezdte az ovit.

Nálunk sincs elvileg beszoktatás, de én ott ültem bizony vele 1,5 órát.:)

Utána mondtam, hogy mennem kell. És nem nyújtottam hosszúra a búcsút, szinte szaladtam ki az oviból.

És ő persze üvöltött, de hamar megnyugodott.

Itt az a szokás, ha később azt szeretnéd hogy aludjon, akkor már az első nap ott kell aludnia, ha bírja. Ha nagyon sír alvásnál, akkor felhívnak.

Nálunk nem volt gond, boldogan elaludt.

AZóta is imádja. :)

Búcúskor az a legjobb, hogy nem vacilálsz, sajnálkozol sokáig, az csak neki rossz, majd sírsz kint, ha nem látja.:D

Utolsó! Óvodában nem gondozó van! Ezt nem tudtam nem kijavítani. :)

Nálunk középsőben van egy kisfiú, ő is produkálja magát az Anyukájának reggel. Az anyuka könyörög neki, hogy hagyja abba. Odaléptem, és mondtam neki, hogy én most beviszem a gyerkőcöt, mit szól? Benne volt. Persze a gyermek üvöltött, de amint elment anyuka 5 perc és nevetve játszott. Apuka kért egy puszit, belökte és ment is. Akkor is pityergett a kisfiú, de aztán már szaladt is mutatni, hogy mit hozott. Tényleg az a legrosszabb, ha sokáig húzzátok. El kell rendesen köszönni, de határozottság nélkül nem megy. Amúgy meg némleiyk kiscsoportos vagányabb sok nagynál, ne aggódj! :)

24N