Adjatok tanácsot, hogyan magyarázzam meg a gyereknek, vagy én hogyan éljem meg könnyedebben mindezt?
Most lesz a 4. szülinapja a lányunknak. Mi elég szűkösen élünk, persze étel-ruha stb megvan nekik (van egy 2,5 éves fiunk is), de éppenhogy kijövünk és minden forintot számon kell tartani. Ámde mindenhol azt tapasztalja a környezetében, hogy amit a többiek megkívánnak az megvan neki, csodaszép ruhák, játékok, élmény-dömping stb... mi ezt nem tudjuk kivitelezni. Persze érzelmekben gazdag, szeretetteljes a légkör itthon, igyekszünk okosan szeretve nevelni őket, és tényleg elfogultság nélkül állíthatom, hogy nagyszerű kisgyerek mindkettő. Én elég kreatív vagyok, mindenből tudok játékot csinálni, de tényleg mindenből, rengeteget foglakoztam/om velük minden téren, ének-zene, mesék, mondókák, kézműveskedés, mozgásos foglakozások, mindenféle olcsón kivitelezhető programok... alapvetően még kevéssé érzik hátrányát a szegénységnek, de a nagyobb mostanában már rákérdez, hogy neki miért nem lehetez-az, ő is szeretne ilyen-olyan ruhát stb. És gondolom ez még csak fokozódni fog ahogy egyre jobban ráébred a szakadékra ami a környezetünk és köztünk van anyagi téren.
Nagyon nehéz ezt megélnem és olyan tanácstalan vagyok, hogyan tompítsam a környezet nyomását ami külsőségek fontosságát hangsúlyozza.
Vagy pl most jön a szülinapja... kis barátnők szülinapjain voltunk mostanában többször is, hát mit ne mondjak, ajándék-hegyek meg oylan partik hogy a szemem-szám elnyílt.... Ehhez képest olyan elkeserítő a kontraszt: Csináltam gyönyörű élénk színű, jó minőségű házi gyurmát (kb 1000 ft-ból van meg, de sok és 12 szín!), mert az előző adag elfogyott és az kevesebb-féle színű is volt. Turkáltam egy szép hosszú ujjú pink pólót (címkés vadi új volt, 520 ft) ami alapdarab lehet majd az őszi ruhatárában, és amire én tettem strasszkövező-géppel mintát, most Csingiling a kedvence, ezért az lett szép nagy rajta. MLPony-mániás is, az egyik kedvencét megvettem neki, pluszban van hozzá még egy karakter (1800 Ft). És ennyi. Lufi girlandok meg az ajándékokig cukorka ösvény várja majd reggel, tortát én csinálok (szépeket tudok), nagyik meg mi leszünk a szülinapozáson. A nagyiktól is szerényen kap majd ajándékot: hercegnő-mintás oviszsákot, egy pénztárgépet (ez most aktuális mert új munkám van, pénztáros lettem és a lányom odavan és folyton boltosat játszik ezóta), könyveket, matricát.
Ovikezdésre kapott szép kisbugyikat meg 1-2 pólót/felsőt. minden más ruhája öröklött, nem szakadt vagy iylesmi, csak hát nem divatos és ő annyira szeretne olyan szépen öltözködni mint a csoportban a többiek. :(
Ne haragudjatok hogy ennyit írtam, de annyira nyomaszt már mindez, egyszerűen elemészt a forintok tologatása hogy mindenre jusson, és nincs is rezsi elmaradásunk amire asszem büszke lehetek, de a gyerekeknek feltétlenül szükséges dolgokon kívül már tényleg semmire nem költök és mégse tudok mindent úgy megadni nekik, ahogy megérdemelnék. :(
Fáj ez a szülői szívemnek.
Vagy hülyeség ilyeneken rágódni?
ha arra tanitod a gyereked nem az ajándék a fontos a kis dolognak is ugyanugy fog örülni mint az ajándékhegyeknek.
tanisd szerénységre elégedetségre
Őszintén? Verekedni tudtam volna egy olyan anyukáért, amilyen te vagy. :)
Csak remélni tudom, hogy legalább egy kicsit is olyan anyuka válhat belőlem, mint amilyen te vagy.
Ha valóban nagyon okosak a gyerekeid, egy idő után ezt ők is észre fogják venni és megértik a helyzetedet.
22L
Kíváncsi lennék, hogy milliomosékkal barátkoztok-e vagy csak anyuka erején felül rendez-e bulit, utána meg hetekig vajas kenyér a menü náluk??
Nálunk szülinapra van torta, ruha a nagyszülők részéről, egy darab játék és könyv, ennyi. Húsvétra, Mikulásra nincs ajándék, max. édesség, könyv. Te teszed jó, hogy nem kapatod el a gyereket.
Szerintem bőven elég ennyi ajándék, és az értéküket csak növeli, hogy te készítetted, ilyet boltban nem lehet kapni, ilyen csak neki van, és senki másnak. Ezt próbáld meg neki elmondani. Rájön, hogy milyen jó érzés, hogy neki olyan pólója van, amilyen senki másnak a világon, míg a kis barátnőknek, meg egyen póló jutott csak, amilyen akárkinek lehet.
Én nem vagyok híve annak, hogy egy gyereket el kell halmozni játékkal. Nem tanulja meg értékelni ami van, és egy idő után a túl sok játék közül nem tud választani.
Nálunk szülinapra vagy karácsonyra 1 nagyobb ajándék van, amire az előző ünnepekre a családtagoktól kapott pénzéből veszünk ki, és mi is adunk bele. Anyósomék lepik még meg egy kis aprósággal, de az inkább praktikus ajándék, aminek én néha jobban örülök, mint ö. Se a Mikulás, se a nyuszi nem hoz tárgyajándékot, csak egy kis túró rudit, vagy gyümölcsöt, mert ezeket szereti.
Nem jó, ha a gyerek mindent megkap, amit megkíván, azzal csak az anyagias szemléletre nevelnéd, így viszont a dolgok igazi értékét fogja meglátni, ami forintban nem mérhető.
Szeretitek őket, van fedél a fejük fölött, étel a tányérjukon, rendes ruháik. Ezek az igazán fontos dolgok. Mindent megtesztek, ami tőletek telik, és ez elég, ne rágódj, attól sajnos semmi sem lesz jobb.
Nagyon jól csinálod, erőt is merítettem a soraidból:) Én is igyekszem kreatívan megoldani a dolgokat és nálunk nincsenek nagyszülők rokonok sem, így aztán mindenképp belefutok ebbe hogy kevesebb telik ilyen szülinapozásra/meg úgy általában ajándékozásra. Mert nekem kell a tortát az ajándékot amire a szíve vágyik olyat is meg ami praktikusabb olyat is megvenni.(amit írtál hogy pl. fehérnemű vagy táska)
Nekem 3 gyerekem van a legnagyobb 5 éves, őnála is az ő korosztályánál kezdem látni az anyagi dolgok fontosságát és előtérbe kerülését.
Mi is voltunk nem egy szülinapon az utóbbi időben és nekem is az a tapasztalatom hogy 1. vannak aki valóban sokkal jobban élnek mint mi 2. ennek sokszor megvan az ára 3. vannak akik nem állnak lényegesen jobban de ilyenkor kivagyiságból mindent összevásárolnak aztán pedig tudom hogy gyűlik a befizetetlen víz villany stb. számla....amiből aztán kisegítik őket a nagyszülők végül.
És a legnagyobb elégtétel számomra hogy az ilyen gyerekek akiket így elhalmoznak nagyrészt nem is örülnek a tárgyaknak!!!! Ott nyúztak engem pl. hogy fessek az arcukra ezt azt és nem a csillivilli távirányítós autó meg ilyenek érdekelték őket hanem az hogy FOGLALKOZZANAK velük.
Látom a kis arcukon amikor sorra kapják a dolgokat, hogy azt se tudja melyikhez nyúljon, van amit csak kibont és tesz is arrébb majd a buli közepe felé már másért kezd nyafogni hogy neki ez kell az kell.
Ilyenkor egyáltalán nem bánom hogy nem tudom elhalmozni az enyémeimet mindennel. Mert amit kapnak annak legalább őszintén és szívből tudnak örülni.
Hát igen, vagy milliomosokkal vagy körbevéve, vagy erőn felül vállalnak. Próbálj meg hozzátok hasonló kisgyermekes családokkal barátkozni.
Sajna én is tapasztaltam ilyet, de valahol most kell meghúzni a határt. Nekem egy 4,5 éves, egy 2,5 éves és egy minusz fél éves lányom van :-)
Mindig végig kell gondolni, hogy megéri-e beszállni ebbe a szülői versengésbe vagy neveljük saját értékrendünk/pénztárcánk szerint. Ha a többi kocsit kap érettségire, akkor te is megveszed majd neki?
Nálunk most a búcsúban jött fel megint ez a téma. Előre leszögeztem, hogy 1 ajándék választható. Az én lányaim választottak: a nagy a kis plüss pónit, amit azóta is cipel mindenhová, a kicsi egy csattogó lepkét, amit imád. A többi gyerek az oviban meg már azt sem tudta, hogy mit is kapott! az egyik anyuka panaszkodott, hogy vett a lányának 8-10 játékot + nagyszülőktől is kapott. Közel 60 ezret kiadtak játékokra, és a gyerek már mikor hazamentek, akkor sem játszott velük.
Akkor mi értelme????
Nálunk pl. szülinapra torta van és élmény ajándék:
pl. állatkert, mozi, 1 napos kirándulások, télen voltunk élményfürdőben 1 napot stb.
Én lelkesen fotózom az ilyen alkalmakkor és utólag csinálok belőle albumot, amiből vissza lehet ezeket idézni. Sokszor ezeket kérik a lányok esti mese helyett is :-D
Játékokba csak belefulladnánk!
Ruhák: általában használtat kapnak, próbálok szintén különleges, csajosakat keresni, így erre szerencsére soha nem panaszkodnak.
Kitartás és keress "NORMÁLIS" családokat.
Bocsi kicsit offolok
A 8.-as utolsó mondatára reagálnék először.
"Kitartás és keress "NORMÁLIS" családokat."
Akkor ezek szerint az a normális, aki 2000-3000 ft-ból kihozza a gyerek szülinapját és turiból öltözteti, max 1-2 darab ruha és saját készítésű játék. Hmmmm Bocs, de nekem ez jött le a válaszokból.
Akkor én a nem normálisak közé tartozom, mert a lányom biciklit kapott szülinapjára, nagyiktól görkorit, ruhát. Volt szülinapi buli a kisbarátoknak.
Ne haragudjatok, de lassan már én érzem hülyén magam és minden áldott nap azon gondolkozom, hogy én hülye, nem jól nevelem agyereket, mert képes vagyok 20 ezret kiadni egy bicajért, pedig mehetne gyalog is, vehetnék turiban is ruhát, mert minek megvenni az újat, csak pénzkidobás.
És még sorolhatnám.
El kell fogadni, hogy van, aki ezt megteheti, de ez nem egyenlő azzal, hogy ezek az emberek hülyék és bunkók és elkényeztetik a gyereket, és nem foglalkoznak vele, mert inkább megveszik a töménytelen mennyiségű játékot.
Legalább is én nem ilyen vagyok, és nagyon magamra tudom venni az ilyent.
Kérdező. Nagyon jól csinálod, nyilván mindenki addig nyújtózkodik míg a takarója ér. De azt, hogy akinek több a pénze, más az értékrendje is, el kell fogadni. Mint ahogy én sem nézlek le Téged azért, mert "csak" ennyit adsz a gyerekednek. A legtöbbet adod a gyereknek és ez jó! Ha meg ezért valaki megszól a környezetedben, tegyél rá magasról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!