Szerintetek elrontottam vmit, ha 2 évesemnek nincs még kitalálva semmiféle büntetés?

nem hinném hogy a fenyegetés bármit is megoldana

a titok következetesség

amit szabad azt legyen szabad mindig

ami tilos az meg mindig legyen tilos

Szerintem meg attól függ...

Azt írod,hogy voltak gondok,de átlendültetek rajta.Ha ez azt jelenti, hogy néha hisztizik,de nem veszel róla tudomást és ezzel "el van intézve" mert egy idő után abbahagyja,akkor én javaslom, hogy a következőnél azért legyen valami büntetés,mert egy 2 éves hisztijével még elbírsz,de egy 4-5 évesé már durva.Ha időben le van kezelve,akkor később nincs gond.

Viszont vannak nagyon nyugis gyerekek, akik 1 szóból megértenek mindent.Ha a te gyereked ez a kategória,akkor viszont ne izgulj, ha kell úgyis "jönni fog" ösztönösen mit tegyél,hogy büntess.

Miért kéne megbüntetni a hisztiző gyereket? Nem elég baj neki, hogy olyan rettenetesen dühös mert kicsi, egy csomó mindenhez még ügyetlen, hiába akar ezt meg azt, a nagyok nem engedik...este fürödni kell, reggel felöltözni, elindulni vagy otthon maradni és mindezt mások mondják meg neki, pedig most már ő is tud AKARNI. Mégpedig legelőször mást tud akarni, mint a felnőtt. Nem azt mondom, hogy engedni kell a cirkusznak, de büntetni érte szerintem ostobaság és ártalmas. Én legalábbis sose büntettem ilyenért a lányaimat, enélkül is két teljesen normális egyetemista lett belőlük.

Ezen kívül nem is igazán tudom, milyen főbenjáró bűnöket követhet el egy 3 év körüli gyerek, aki elvileg sosincs egyedül, tehát bármilyen helytelenkedése azonnal leállítható.

Maradj a "logikus következményeknél" ahogy valaki már írta. Az összefirkált falat le kell takarítani, és emiatt nem tudtok játszani Ha nem hajlandó kimászni a fürdőkádból, rövidebb lesz az esti mese. Aki szórja a homokot, nem mehet a homokozóba, stb. Az is ide tartozik, ha bizonyos dolgoktól mérges/szomorú vagy, de igazán, nem pedig megjátszva, és ezt ki is mutatod. Ha jó a kapcsolatotok, és szerintem az, ez nagyon érzékenyen fogja érinteni a kicsit.

A legfontosabb pedig, hogy te is vond le a tanulságot az ilyen félre siklott helyzetekből. Fáradt volt már a gyerek? A keze ügyében felejtettetek valami tiltott dolgot? A felnőttek hosszasan egymásra figyeltek csak, és úgy érezhette ő kimarad a társaságból? Ha megfigyeled ezeket a dolgokat, legközelebb talán sikerül ügyesebben alakítani a körülményeket, és létre se jön a probléma.

4 es vagyok és nem igazán értek egyet utolsóval....

Szerintem semmi baja nem lesz a gyereknek,ha igazán indokolt esetben büntetést kap,esetleg fenékre verést a hisztiért.És most nem olyanokról beszélek, hogy nyügös,mert jön a foga, vagy fáradt,vagy elöl hagytam a poharat és ő véletlen leverte.Hanem mikor direkt dacból hisztizik és nem hagyja abba felszólításra sem.

Persze még mindig azt mondom, hogy vannak nyugis gyerekek,akiknél működik az "anyuci most szomorú ezért" vagy "gyere és beszéljük meg" módszer.De szerintem a legtöbb gyereknél hosszútávon ez nem működik...És az eredmény:Tegnap a játszón egy 4-5 éves kisfiú elkezdett hisztizni mert indulni kellett,elkezdte ütni verni a nagymamát,azt ordibálta neki, hogy "te hülye f@sz nem érted,hogy nem megyek",anyuka is ott volt és kb 20 perc volt mire kiimádkozták a játszóról...Nem azt mondom, hogy mindenkinél elfajul a hiszti, de azért az is érdekes, hogy egyre több ilyen gyereket látni...

Szerintem ha normális a szeretetkapcsolat, akkor alapvetően működhet, hogy látja rajtam, hogy mérges vagyok. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem kap ki - ma például ráfeküdt a kishúgára, hát bizony rákiabáltam, és a fenekére is ütöttem -, de ez azért elég szélsőséges dolog volt, amivel tényleg, nagyon komolyan felhúzott. Ilyenkor természetesen elborul az ember agya, mert tényleg megijed. De ha például hisztizik, akkor számomra elég életszerűtlen például a büntifotelbe küldeni, mert egy magából kikelt gyerek úgysem fog ottmaradni. Ha meg már lenyugodott, akkor meg minek. Az apja egyébként már többször elfenekelte, amikor hisztizett, csak olaj volt a tűzre, amit meg is értek.

Úgy gondolom, hogy ha egy gyerek a fent említett mondatot kiabálja az anyjára, és üti közben, ott komolyabb gond van. Ott a szülőnek egyszerűen semmi tekintélye nincsen, ez pedig simán előfordulhat büntetések, pofonok mellett is.

A jutalmazás megvonása, vagy a dicséret elmaradása is büntetés!

A nagyobbik gyerekem 3 éves volt, amikor az óvónők kérdezték családlátogatáson, hogy hogy szoktam jutalmazni és büntetni hirtelen zavarba jöttem. Az egyértelmű volt, hogy jutalmazni matricával vagy gumicukorral (1 szem), de a büntetésre nem tudtam semmit mondani. Azt mondtam, hogy arra még nem volt szükség. És tényleg valahogy mindig "átlendültünk", ahogy te is írtad. Aztán mikor elmentek az óvónők, akkor gondoltam át a dolgot, hogy amikor rossz, vagy nem azt csinálja amit kérek tőle, akkor úgy szoktam fenyegetőzni, hogy "akkor nem kapsz gumicukrot" és ha ennek ellenére sem teszi meg nem is kap. Azt hittem hozzá fog szokni és minden apróságért elvárja majd a jutalmat, de most 5 éves és a szóbeli dicséretet éppúgy értékeli. Továbbra sem büntetem. Ellentétben az öccsével, akit már 2,5 éves létére többször bezártam a fürdőszobába. Nála a jutalmazás vagy annak elhagyása kevés.