Ebben a helyzetben mit kellene tennem? Tényleg ne menjünk többet át barátnőmhöz?
A barátnőmnek, és Nekem 4 hónap van a kislányaink között az Én lányom javára. Ő 2,5 lesz, a barátnőmé 2.
Viszont a kislánya rettenetesen irigy, mindent elvesz amit a gyerekem a kezébe vesz, lökdösi, bökdösi, csapkodja és harapja! Az Én kislányom nagyon jószívű, jólelkű, de néha van olyan, hogy nem adja oda a játékot, mert azzal szeretne játszani. Olyankor a másik kislány bömböl, hisztizik, és megy és "árulkodik" az anyjának, mutogat a lányomra.
Nem olyan rég ismerjük egymást, eleinte minden rendben volt, de az utóbbi időben a két gyerek nem tud kijönni egymással, és ennek általában a másik gyerek az oka! Előfordul, hogy az Én lányomnál is elszakad a cérna, és akkor elege lesz, visszaüt, de magától soha nem csap oda!
Amikor bántja az enyémet, az anyukája rá szól ugyan, van, hogy el is veri, ha olyat csinál, de egyszerűen nem tud hatni a gyerekére, hiába kiabál vele, nem figyel oda, le vágja magát a földre, ordít, sír, de van, hogy csak röhög! Egyszerűen semmi hatása sincs annak amit barátnőm mond Neki, akár szépen kéri, akár kiabál Vele, akár rá csap a kezére! A kislány egyébként korababa, és szerintem nincs is minden rendben nála.. de ezt persze nem mondom.. Szerintem figyelemzavaros is, bár nem értek a gyógypedagógiához, anyósom az, innen tudok egyet s mást!
Eddig mindig visszafogtam magam, ha volt valami affér a két gyerek között, de a mai eset nagyon betette a kaput Nekem.. el is pityeregtem magam! A gyerekemet olyan szinten megharapta a másik kislány, hogy a gyerek konkrétan ordított, sírt, jajveszékelt, pedig nem egy anyámasszony katonája, ha elesik mindig kacagva pattan fel, és megy tovább, tehát tudom, hogy ez nagyon fájt Neki! Vagy 10 percen keresztül sírt, ölelt, mutogatta a kezét és "toporzékolt" (nem úgy ahogy hiszti közben szoktak, csak másképp nem tudom leírni, Ő mindig így csinál, ha tényleg nagyon fáj Neki valami, vagy beüti valamijét)! Most a kezén a fog nyomok bedagadtak, pirosak, és tuti véraláfutásos lesz..
Volt már ilyen eset nem is egyszer, de ez most nagyon durva volt! Igazából minden alkalommal ez van. Egyik percben még jól eljátszanak, a másikban már bántja a gyerekem! A barátnőmmel sem tudok két mondatot váltani, mert folyton a gyerekkel kiabál! Ennek így tényleg nem sok értelme van, de mégis mit mondjak?? Ráadásul nem akarom a gyerekemet kitenni az állandó bántásnak! A két kislány között értelmileg hatalmas a szakadék, a lányom már beszél, ügyesen, szépen játszik, a másik kislány csak hajigálja a játékait, semmi sem köti le, csak az eszetlen, buta dolgokat csinálja! A lányom sem tud vele mit kezdeni!
Mit tegyek most? A férjem tajtékzik, és reméli, hogy többet nem megyünk át, mert nincs értelme, és ne bántsa a lányunkat egy másik gyerek csak azért, mert nála valami nem oké..
Ja, és bölcsibe is egy csoportba mennek szeptembertől.. előre félek, hiszen nem leszek ott..
Adjatok tanácsot! Mi a jó megoldás??
Te már eldöntötted kérdező, hogy nem akarsz velük találkozni, mert a kislány rosszalkodik, és értelmileg is baj van vele.
Mivel ez zavar téged (ami persze érthető is), ezért ne vidd oda a saját gyereked. Ennyi.
Az elején nem azt írtad, hogy szellemileg hivatalosan sérült, hanem hogy a te gyereked sokkal okosabb és ügyesebb nála, kiemelve lányod értelmi képességeit szemben a csökkent értelmű kislánnyal. Gondolom ezen kapták fel a vizet a többiek, akiknek nem értesz egyet a véleményével.
Mindenki védi szerintem a gyerekét, attól amitől úgy érzi szükséges. Te most a kislánytól akarod óvni, hát tedd meg akkor.
Mi is hasonló helyzetben vagyunk. A lányaink 20 hónaposak, egy hét van csupán köztük.
Heti 2-3 alkalommal biztos találkoztunk, de szerencsére már egyre ritkábbak a találkozások. A barátnőm kislánya is egyfolytában puföli az enyémet,mindig azzal akar játszani amivel az én lányom, de ha elvette, és a kislányom elkezd mással játszani rögtön az kell neki. Anyuka itt is próbál hatni a kicsire, rászól, rácsap, de a kislány szó szerint kiröhögi, és vidáman nyújtaj mindkét kezét,hogy anyuka csapjon rá:(:(:(
Én sem mondanám azt, hogy értelmileg valami baj van vele, egyszerűen ilyen és kicsit el lett rontva. Ált. ha a lányom rosszat csinál, elmagyarázom neki,hogy ezt miért nem szabad, he kell 100 szor is. Barátnőm emiatt már megszólt,hogy "fölösleges" modnani nekik, úgyis olyna kis buták még!!!
Lehet, de az én lányom, nem lkocsolja szét az üvegből a teát, nem dobja el az üveget ott ahol épp ivott, a gyurmát gyurmázni használja és nem enni, nem verekszik...stb
Nekem a találkozásokkal csak anniy problémám van,hogy utána a lányom, olyan mint akit kicseréltek, kell legalább 2 óra, hogy visszatéjen önmagához. Próbálkozott ő is ilyen dolgokkal,hogy csapkod, ütöget, teát kifolyasztani a száján, buborékot fújni belőle. FAlra mászok ilyenkor.
Nekünk most annyiból van szerencsénk,hogy jön a kistesó nálunk, a barátnő lánya meg megy bölcsibe, így remélem valamit javbul majd a helyzet.
De nálad tényleg azt érzem,hogy nyűg és nem szivesen mész. Ne menj!!!
Jó, teljesen mindegy mi az oka annak, hogy a gyerekek nincsenek értelmileg egy szinten, de attól még ez tény, akár felháborít, akár nem!
És nem utálom a kislányt!! Sehol sem írtam ilyet! Sőt.. amikor megyünk át viszünk gyümit, joghurtot, és jobb napjain aranyos is tud lenni!
És annak ellenére, hogy sorozatosan bántja a lányom, mindig megpuszilgatom, simizem a fejét, játszunk! De van egy határ, ami után már nem hagyom, hogy bántsa a lányom!
A barátnőmmel meg jól elvagyunk, segítünk egymásnak ebben-abban, ezért vagyok tanácstalan mit kellene tennem! És alapvetően szeretek ott lenni, de ez lassan már lehetetlen!
És nagyon rossz, hogy ez a helyzet állt elő, ezért is írtam, mert nem akarnám megszakítani a kapcsolatot, de azt sem, hogy a lányomat örökké pufálják!!
Én beszélnék a barátnőmmel, ha jóban vagytok biztos megérti.
Amikor bántja a kislány a lányodat, akkor mondd meg a barátnődnek, hogy ő is fegyelmezze a kislányt (ne ordítva, hanem másképp).
Kevesebbet mennék hozzájuk, de nem szakítanám meg a kapcsolatot.
Baromi jó, hogy megint egy szón ugrálnak a válaszadók, és tovább is költik. Így terjed a pletyka is, és ezért írták azt, hogy te azt mondtad a kislányra, hogy "értelmi fogyatékos" :o)) (akinek nem inge...)
Én tudom, hogy mire gondolsz, már csak azért is, mert anyósom bőlcsivezető, és ő is szokott dolgokat mesélni, és ő is meglátja már egy 2 évesen is, ha valami gond van a fejlődésével. És ennek mindig de mindig oka van, mindig kiderül, hogy a családban van valami. Írod, hogy anyukád is szakmabeli, tehtá valóban ismerheted valamennyire a gyermeki viselkedésformákat.
És igazad van: egy 2,5 éves már nem viselkedhet így, bármennyire is gyerek. Itt valami gond van. Főleg, hogy az anyja nem tud rá hatni... Ez a gond. Kiröhögi az anyját? Hogy? Nem az anya a felnőtt? Dobálja a fakockákat? Nem csinál értelmes dolgokat? Tényleg valami probléma lehet, de valóban nem mindig a gyerek miatt, hanem a szülői, családi háttérben keresendő, hogy miért nem korának megfelelően viselkedik az a gyerek. És itt most nem arról beszélek, hogy nem tud még beszélni 2,5 évesen, mert az normális. Az én fiam is elkezdte a dobálózós korszakát, de ha rászólunk, akkor abbahagyja. Ez az értelmi szint, és nem az, hogy harapdál, meg úgy megharapja a másikat, hogy bedagad a keze? Hiába gyerek, de ezt miért csinálhatja? Csak azért mert valami nem okés vele. Ahogy a kérdező írta a kérdést, szerintem egyáltalán nem az jön le, hogy neki tökéletes a gyereke a másé meg hülye. De vannak tények, ami alapján meg lehet állapítani, hogy valami nem ok egy gyereknél, csak sajnos, sok szülő, ezt még a szakmabeli ember szájából sem akarja meghallani... nemhogy mástól.....
Na, bocsi, kicsit eltértem a témától, de felháborít, hogy egyesek szavakon lovagolnak ahelyett, hogy átlátnák a helyzetet.
Abban egyetértek sokukkal, hogy a helyedben valóban nem találkoznék velük, úgyis itt a nyár, csináljatok más programokat, a bölcsiben meg a gondozók úgyis figyelnek, esetleg ha valóban valami értelmi visszamaradás van a kislánynál, akkor jelzik ők az anyukának, megteszik a lépéseket. De korántsem biztos, hogy a kislány a bölcsiben is így fog viselkedni, nekem nagy a gyanúm, hogy ez csak az anyukájának szól és dacol. Ez az én véleményem, mint kívülálló.....
nem tudom mit kell itt nyavalyogni,meg más gyerekét fikázni.négy hónappal fiatalabb a te gyerekednél,nem tudom miért kellene egy értelmi szinten lenni.
meg figyelemzavaros meg nincs rendben nála minden.örülj neki,hogy a te gyereked nem ilyen,de ne felejtsd el a négy hónap különbséget
nem tudom minek kell odajárni ebben a helyzetben.ne menj oda többet,és akkor nem elsz kit fikázni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!