Ebben a helyzetben mit kellene tennem? Tényleg ne menjünk többet át barátnőmhöz?

Épp ez az, hogy mennek bölcsibe. Szerinted ott minden gyerek áldott jó lesz, és semmi konfliktus nem éri majd a gyereked?

Dehogynem! S nem csak az említett kislány miatt.

Ez egy tanulóidőszak, meg kell tanulnia megértenie, kezelnie a helyzeteket, így nem is baj, ha konfliktus éri.

Értem én, hogy zavar, ha harapja a másik gyerek, vagy üti, de társas gyermekkapcsolatban, társaságban ezen végig mennek a gyerekek, valamilyen kellemetlen helyzet úgyis éri őket.

Igaz, vannak rosszabb gyerekek, de őket sem tudjátok kizárni az életetekből, főleg most, hogy megy bölcsibe.

Ezért én épp az előnyét látom, annak, hogy a barátnőd kislányával már van tapasztalata a lányodnak, hátha így jobban viseli majd a rosszabb gyerekeket, és könnyebben megvédi magát majd közösségben.

Ha eleged van, hát ne menjetek hozzájuk többet.

De az is biztos, hogy sajnos mindentől nem lehet majd őt megóvni.

Nézd, a gyerekek máshogyan fejlődnek. Attól még, hogy a másik kislány nem beszél és nem köti le valami hosszan 2 évesen még nem buta. Az én nagyobbik lányom sem beszélt még 2 évesen és a kicsi se, de egyik sem hülyébb, mint a barátnőm fia aki 1.5 évesen mondatokban beszélt.

Ami a viselkedését illeti, nos igen vannak nehezebben kezelhető gyerekek. Nálunk a sógornőm kisebbik lánya ilyen, és azon kívül, hogy elmondja az anyja 100X, hogy nem szabad (néha még a kezére is rácsap...nekem ez utóbbi kicsit sok, de nem az én gyerekem) nem nagyon tud mit tenni. A nagyobbik lánya egy csendes szófogadó kislány a kicsi meg egy ördög.

Ő is csíp rúg, harap (többször megharapta a kisebbik lányomat úgy, hogy napokig meg volt a nyoma) hajat húz és irigy, de soha nem jutna eszembe ezért a kislányra vagy az anyukájára haragudni. Szépen örülök annak, hogy nekem nyugodt gyereket osztott a sors, de nem hiszem, hogy az én lányom jobb az övénél.

Akkor zavarna, ha azt látnám, hogy nem érdekli, hogy mit tesz a gyereke, de csak azt látom, hogy szegénynek nincs 1 perc nyugalma se, ha gyereksírás van és a kicsi ott van akkor rögtön gyanakszik.

Egy 2 évesnél szerintem még egy hozzáértő sem tudja megállapítani a figyelemzavart....

Mindezek ellenére szerintem ne menj át többé a csajhoz. Nem szeretsz ott lenni és nem szereted a gyerekét, akkor meg mi értelme az egésznek. Viszont vigyázz, mert nem tudhatod mit oszt neked a sors. Emlékszem amikor még nálunk nem voltak meg a kicsik és ott volt a sógornőm nyugodt nagylánya és az én hozzá képest hisztis nagylányom. Akkor mindig mondta, hogy ő letörte a nagylány szárnyait és ezért nem hisztis (az én nagylányom még most is képes a hisztire pedig 5 éves)...aztán kapott a sorstól egy olyan gyereket akinek letörhetetlen szárnyai vannak, aki cserfes és állandó mozgásban van, harap, húz csíp, mindig kék-zöld és tehetetlen. Persze a hosszú nevelés eléri a célját és idővel tuti kinövi, de nem lehet könnyű.

Nagyon átérzem a helyzetedet, én is mindig "megkapom" amikor a gyerekeimmel megyünk valahova hogy ugyan minek védem őket ennyire hiszen a közösségben nem leszek ott "mögöttük". Igen ez igaz de akkor sem fogom hagyni hogy más gyereke üsse verje! Én nem találkoznék többet azzal a barátnővel és a gyerekével se.

Nekem is van ilyen ismerősöm (már nem barátnőm épp emiatt) mert 2 gyereke van akik nem is ilyen kicsik, (évekig tűrtem mondván hogy kinövik!)de már 4 és 5 évesek és még mindig az én gyerekeimet tekintették boxzsáknak.

Nem hagyom. Nem érdekel ki mit mond, nekem az a dolgom hogy védelmezzem őket AMIKOR csak tudom. Mikor nem vagyok ott az persze más.

Ja és a bölcsiben oviban is jó esetben odafigyelnek rájuk, csak nem hagyják hogy FOLYAMATOSAN inzultálja valaki a gyengébbet! Az oviban ( a nagyobbam már jár 1.5 éve) is VAN BÜNTETÉS ha valaki rosszul bánik a többiekkel (nem durva büntire gondolok csak pl. ott kell üljön az óvónő mellett) ezzel szemben a barátnőm NEM TUDTA nevelni és büntetni se szokta a gyerekeit, hanem szabadon garázdálkodnak.

És még ő kérte ki mikor jeleztem felé ha valami baj volt/van-hogy én ne szóljak bele a nevelésébe.

Oké, akkor meg nem nézem hogy széjjel veri és harapdálja.

A férjednek van igaza.

3. vagyok: mindezek ellenére én imádom a kiscsajt, mert olyan kis huncut tud lenni. Persze sajnálom a lányom, ha megharapja, vagy egyéb módon bántja, de nem utálom a másik kislányt érte. Ők is egy csoportba fognak majd járni a bölcsiben.

Mindezek mellett kissé felháborít az, hogy ilyeneket írsz, hogy hatalmas értelmi szakadék van a 2 gyerek között. Tisztában vagy azzal, hogy ebben a korban 4 hónap az milyen sok? Na meg ahogy mondtam nem mindenki fejlődik egyformán.

Szerintem se menjetek át többet a barátnődhöz. Legalább a bölcsi kezdetét megvárnám, és még néhány hónapot. Addig sokat fog fejlődni a másik kislány is, a bölcsi miatt is sokat fog változni, ott lesz még több gyerek stb. Utána tennék a találkozással még egy próbát.

Ha nem tudod elviselni a másik kislányt semmi értelme hogy átmenjetek a barátnődhöz.

Miért? Van olyan anya, aki ha látja, hogy szanaszét verik a gyerekét, akkor nem védi meg?

Mert az jó nagy állat lehet.

Persze hogy megvédi az ember, ha látja (már ha tényleg gáz, amit a gyerekkel csinálnak).

De nehogy már ne vigyük közösségbe, meg ne barátkozzunk, meg semmit se csináljunk, hogy a gyereket a szél se érje.

Van, amitől meglehet és meg kell védeni, de van amit igen is meg kell tanulniuk egymással szemben.

Ha neked kérdező nem szimpi a gyerek meg az anyuka, akkor ne menj oda.

De a konfliktusokat nem is szabad úgy kezelni, hogy az én gyerekem csodaokos, csodaszép, csodaügyes, a másik gyerek meg egy hülye, és ezért egyből el kell kerülni mindenkit.

Valószínű én sem mennék ahhoz, akit nagyon nem bírok, és védem is a lányom, ha valamelyik gyerek nagyon bántja. De van, amiben lazábbnak kell majd lenned az életed során, mert lesz még konfliktusa a gyereknek, az biztos. Hiába ő a legjobb gyerek állítólag.

Lányom és unokaöcsém között is 4 hónap van, és minden alkalommal van, hogy ütik egymást, vagy összevesznek valamin, de ez ezzel jár. Nem nézem ezért bolondnak az unokaöcsémet. Így legalább a bölcsiben lányom majd tudja miként, és hogyan védje meg magát.

Bölcsiig már csak pár hét van, én a helyedben nem szakítanám meg ezt a kapcsolatot teljesen, de ritkítanám a látogatásokat, illetve nem átmennék, hanem elmennék velük játszóra vagy áthívnám őket magamhoz.

A két kislány egyébként nem passzol össze, ők nem leszenek nagy barátnők, így ez ugrott, de ha elkezdődött a bölcsi, akkor már úgysem fogton így összejárni, így ezzel nem lesz gond.

Egyébként meg nem biztos, hogy ez nem vált hasznára a kislányodnak, hisz máris megtapaszta milyen sokfélék vagyunk és előnnyel indul neki a bölcsinek. A másik kislány pedig sokat fog majd változni, idegen környezetben, anya nélkül, visszacsapkodó vagy simán más verekedős gyerekekkel lesz.