Felétek milyenek a játszótéri "viszonyok"? Milyenek a gyerekek, anyukák?

nálunk jó a játszó (19. ker.)

nagyon szeretem, jó a csapat, ha vmiben nem egyezik a nézetünk abból sincs semmiféle kibeszélés-kiközösítés. szintén egymagas a végzettségünk, nagyjából a szoc. háttér is hasonló lehet, hasonló életkorú gyerekekkel. Én örülök, hogy tudok velük beszélgetni, mert a férjem hajnalban megy és késő este jön haza, így szinte a játszós anyukák az egyetlen felnőtt társaságom.

Kisváros, lakótelep egyetlen játszótér van. Bár pár éve felújították, örültem is neki, hogy milyen jó lesz tudunk majd oda járni... hát nem. Sajnos elég sok a kisebbség, 14-16 éves "nagy lovak" ülnek a babáknak kialakított hintákon, szívják a cigiket, dobálják szét a csikket, szemetet és semmit nem tehetünk, mert még szólni sem merünk... De a szülők sem jobbak, ők is ott ülnek a homokozó szélén, köpködi szét a szotyola héját... na tőle megkérdeztem, hogy téged nem zavar, hogy a gyereked a kiköpött szotyit eszegeti? Hát inkább ne szóltam volna... Így nem járunk inkább... De sajnos a lakótelep kutyáit minden létező füves területen elengedik, minden szükségletüket elvégzik, és a gazdik nem szedik össze... így nem lehet a kicsikkel csak úgy sétálgatni...

Lehet én vagyok nagy igényű, de nem szeretném ha a gyerekem csikket rágna, vagy kutyapiszkot fogdosna...

A buta, és a proli jelző gusztustalan van csak azért, mert panelkörnyezetről van szó, ilyet csak egy ostoba korlátolt ember ír le másokról, csak mert kertesházas negyedről van szó. Ezért lettél lepontozva, én megmondom őszintén.

Nálunk mindenféle anyuka van, mint minden más közösségben: akár munkahelyi kollektíva, akár iskola, akár rokonság, minden közösségben vannak imádnivaló, és kissé zavaróbb emberek is, akik lehet hogy nem is lennének zavarók, csak máshogy gondolkodnak. Én szoktam néha beszélgetni erről-arról, de általában a gyerekkel vagyok inkább, mert azt vettem észre hogy a legtöbb anyuka (de tisztelet a kivételnek) a saját gyerekéről beszél lélegzetvétel nélkül, ontja a cuki sztorikat a gyerekéről, de soha nem kérdez semmit. Csak mesél és mesél, és ez egy idő után idegesítő. Mármint hogy egyoldalú a kommunikáció, sok anyuka nem beszélgetni szeretne, hanem a gyerekéről sztorizni :) És ez egy idő után untat, ha azt látom, hogy nem kíváncsi semmire, csak hallgassam végig a mondandóját.

Annyi rémtörténetet olvastam már én is itt a játszóterezéssel kapcsolatban. Panelben lakom, a környékünkön van vagy 7 játszótér. A lányommal általában jönni-menni szoktunk egyikről a másikra. Én nem tudok semmi rosszat mondani, mert még soha nem találkoztam egy kibeszélős anyukával sem! Mindenhol ismerkedünk és az összeszokott társaságok is kedvesen befogadtak. Egy anyuka se okoskodik, egyáltalán nem rossz indulatú stb. mint amiket itt szoktam olvasni. Tényleg mindenki kedves és segítőkész, sőt akadnak olyanok is akikkel nem csak a gyereknevelésről beszélgetünk, hanem bármi másról.

Mindig is barátkozós típus voltam és nagyon szeretek beszélgetni is. Ez nem azt jelenti hogy lemegyek és egész nap a padon trécselek, sokat játszok a lányommal is, de ha jól elvan akkor szívesen beszélgetek én is.

Én sem vagyok tagja egy klikknek sem, ennek ellenére szívesen járok játszótérre. Rámosolygok, köszönök az ismerős arcoknak, kergetem a gyerekem... ennyi.

Több játszótér is van a közelünkben, totál eltérő a közönségük és a tisztaságuk is. Pár hónap alatt azért kitapasztalja az ember, melyik napszakban hová érdemes (vagy se) menni.

Nálunk vegyes a dolog :)

2 gyerkőcöm van, túl vagyunk egy költözésen is, így elég sokat voltam már játszótéren.

Eleinte ne nagyon barátkozz, csak nézelődj, hallgasd amit beszélgetnek, jegyezd meg az arcokat, aztán egy-két hét után már tudni fogod, hogy ki az a pár ember, akivel nem kell kommunikálni.

Főleg az egy gyerekes 25-30 közötti anyukákkal szokott probléma lenni, a "túlképzett" anyukákkal, akik tele vannak téveszmékkel. Még nem tudják, hogy a dolgok nem úgy működnek, ahogy ők akarkják, gondolják, hiszik, olvasták :) Nem szabad velük emiatt vitatkozni, el kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformák, aki pedig túlzottan tolakodóan okos, azzel legközelebb nem játszotok, ennyi.

Arra figyelj majd, hogy a gyerek válasszon játszópartnert, ne az alapján játszatok együtt, hogy te mint anyuka kivel tudsz majd jobban beszélgetni.

Én egyébként Pestről költöztem át Budára, viszonylag jó részre és mivel itt kevesebb a ..., ezért sokkal békésebb minden. Ami rossz volt, hogy Pesten hozzászoktam, hogy mindenki a nyúzandó ruhákban viszi a gyerekeket a játszóra (mi is), tehát ami kopottabb vagy nem félti az ember, nekem is ez volt a logikus. Itt Budán viszont viszonylag jó cuccokban lógnak a skacok, pár hónap után azt vettem észre, hogy kis szakadtkák vagyunk a többiek mellett:D Erre most már picit odafigyelek, alkalmazkodom, ha úgy tetszik :)

Ne kezeld ezt görcsösen, csak lazán, gyerekek-anyukák jönnek-mennek, nem ilyenkor köttetnek a nagy barátságok :)