Hogy reagál (ná) tok, ha a gyereketek kiveszi a játékot a másik gyerek kezéből?
Nem az alvós- vagy kedvenc játékra gondolok, amihez senki más nem nyúlhat.
Mondjuk játszanak a gyerekek, a másik gyerek megfog egy játékot, a tiéd odaugrik és elveszi tőle, mert mostantól neki az kell. Aztán mondjuk ezt elfogadja a másik gyerek, mást vesz a kezébe, de a tiédnek onnantól az kell, és azt is elveszi tőle. Mit csináltok? A másik gyerek lehet testvér, unokatestvér, barát gyereke.
Ha nálunk van a játék és ez a gyermekem játékai akkor nem szolnék rá, hanem egyszerüen fognék egy másik játékot és megmutatnám, hogy anya az ö játékát oda agya gézukának. Ezt pár alakolm után a gyerek is megfogja tenni, mert ezt látja, nem hall tiltást.
3 év alatt a gyermekek nem tudnak kölcsön adni, nem ismerik a fogalmat, ezért is akarnak minden begyüjteni. Ebben a korban nem szabad tiltani ezt, ami az övé az az övé, de te jópéldával járhastz elötte, és ha te kölcsönadó vagy akkor a gyerek ezt fogja tanulni.
ha másik játékát veszi el, reménykedem a másik anyuka is ígygondol rá, és habár jóindulatuan rászolok, és keresünk mást neki.
Megkérném, hogy adja vissza, mert az nem az övé, cserébe felajánlanék neki egy másik játékot vagy tevékenységet.
Persze ez attól is függ mennyi idős a gyerek.
Szokott ilyet csinálni a fiam, mikor felpörög. (Lázba hozza a sok gyerek a játszón és olyankor sokszor csak rosszalkodik, rohangál és olyat tesz, amit egyébként nem szabad és nem is szokott)
Szóval, ha észlelem, hogy állandóan elvesz valamit, akkor én odamegyek és megkérem ne tegye, várja meg míg a másik befejezi pl az autóval a játékot, addig ő lapátoljon, aztán cseréljenek, vagy próbáljanak meg együtt autózni, ha neki mindenképp az kell, esetleg kérje el, de kikapni más kezéből a játékot nem szoktuk.
Ezt általában megérti, de ha túl van pörögve, mert rengeteg a gyerek és mindenkivel/mindennel játszani akar, de ő maga sem tudja melyikkel, akkor kapkod, téblábol és igazából semmivel nem játszik. Ha nem értette meg, akkor elhozom a tett helyszínéről, mutatok neki más játékot, ha nagyon nem hallgat rám, akkor haza viszem.
3 éves
Akkor mondjuk, hogy a gyereked három éves (legalább), a másik is annyi, vagy kisebb. És a játék nem a te gyerekedé, hanem a másiké, vagy egy harmadiké, akinél éppen vagytok mindannyian.
És ha rászólsz egyszer vagy kétszer, hogy adja vissza, de mégsem teszi?
Ha a másik gyerek nem akarja azt a játékot,tehát ha látom,hogy lemond róla,akkor csak elmondom a fiamnak hogy nem kapkodjuk ki más kezéből a játékokat és ha már megnézte akkor vissza tesszük.
Ha viszont a másik gyerek rossz néven veszi(ami természetes)akkor visszaadatom a fiammal és probálok valami más érdekeset felkínálni.
Van a játszótéren egy ilyen testvérpár. Őszinte leszek. Hideglelésem van tőlük. Nem adja vissza, mindent kikap a vele egyidős fiam kezéből. 3 éves múlt a fiam. Fiam csak néz, nem agresszív, mint az a gyerek.
Az agresszív is, mindkettő. Rossz a nevelésük. Anyjuk rájuk sem szól.
Én, ha ilyet csinálna a fiam, kivenném a kezéből és visszaadnám, akitől elvette.
Barátnőm gyereke is ezt csinálja, 3 éves. Ha náluk vagyunk, vagy nálunk, mindig az kell neki, ami a lányomnál van.
Nem talàlja fel magát hogy mivel játszon, és írígy.
Az anyja mindig rászól, és nem kapja meg, csak miután a lányom már letette, mert ő vette elő, neki jutott eszébe azzal játszani.
Sír érte, de haggyuk had rombolja ki magát, de az nem mehet, hogy mindenkitől mindig elveszi azt amivel épp játszik. Próbáltuk azt hogy lányom oda adja neki, de mihelyst lányom előveszi bármit, a kisfiúnak az kell. Ez így nem jó, az nem megoldás hogy mindig oda adjuk neki, vegyen elő magànak másikat, vagy játszanak vele együtt( az sosem jó neki) ha nem, hát sírjon, majd abba haggya.
De ami a pláne benne, sokszor elveszi tőle, vagy lányom megsajnálja ha sír, oda adja neki, és mikor megkapja, csak addig kell, mert nem is játszik vele!
Köszi a válaszokat (remélem, lesz még több is)!
Nálunk is az a helyzet, hogy általában a másik oldalon állunk, az én fiam kezéből szed ki az unokanővére mindent. Mindegy, hogy nálunk vagyunk vagy nálunk, vagy éppen a harmadik unokatesónál.
Nálunk van még egy kishugi, és a fiam tőle néha elveszi a játékot. Én azt csinálom, hogy szólok egyszer, kétszer szépen, utána csúnyán, és ha még mindig nem adja vissza a húgának a játékot, akkor elveszem tőle és visszaadom én.
Az unokanővére anyukája viszont nem ilyen, náluk az a megoldás, hogy rászól egyszer vagy maximum kétszer, és ha nem adja vissza, akkor kész. Elmondja neki, hogy "egyáltalán nem örülök ennek kislányom", és ő ad a gyerekemnek egy másik játékot játszani. És annak a kislánynak sem azért kell, mert azzal akar játszani, legtöbbször csak elveszi és messzebb leteszi. Aztán figyeli, hogy a fiam még egyszer hozzá ne nyúljon. Azért írtam ki a kérdést, mert már nem voltam benne biztos, hogy én vagyok túl szigorú a gyerekemmel, és sokat várok el a másik szülőtől, vagy ez lenne a normális mindenki részéről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!