Testvérféltékenység dühkitörésekkel?

Azt hiszem erre nincs jobb megoldás, mint hogy majd megszokja az új helyzetet. Hasonló cipőben járok én is. A kislányom 22 hónapos, a kisebbik 2 hónapos. Látszólag nagy a szeretet köztük, a nagyobbik a kicsit nem is bántja. Puszilgatja, simogatja, néha babázni akar vele. Azonban a napi teendőket illetően nagyon dacos, hisztis, sőt néha agresszív lett. Nem akar sohasem szót fogadni, csak az a jó,amit ő akar. Én ezt részint azért a dackorszaknak is betudom.

Bartos Erika könyveit szoktam olvasni neki (Anna, Peti és Gergő), azokban a testvérkapcsolatokról sok mese van. Szereti nagyon ezeket a könyveket, és át is kapcsolja a mindennapokra a történeteket. Én csak ezt tudom ajánlani. No meg neked a kitartást.

A hiszti ellen sajnos még nem találtam jó megoldást. A leginkább hatásos még is az, ha nem veszem figyelembe és próbálom elterelni a figyelmét. Nos legtöbbször ez válik be, mégsem mondanám, hogy 100%os eredményt ad. Előfordul, hogy nagyon kihoz a sodromból és kiabálás lesz a vége. Ekkor még saját magával is agresszív lesz (tegnap véreresre harapta a saját kezét). Szóval nagyon nehéz vele. Igyekszem a lehető legtürelmesebb lenni, de ő akkor nem veszi a lapot. Sajnos úgy általában az öleléseket is elutasítja, pedig sok gyereket meg lehet nyugtatni egy összebújással. Úgy érzem kifogytam a megoldási lehetőségekből és nem tudunk kijönni a "gödörből". Így nem tudok neked sem sajnos használható ötlettel szolgálni.De ha neked van vmi más ötleted szívesen veszem, hátha bejön. :)

Sok sikert és kitartást!!!