Mit tesztek a testvérféltékenység kialakulása vagy megelőzése ellen?

22 hó különbség, eléggé bebiztosítottam magamat, hogy ne legyen féltékenység

Én előre szóltam mindenkinek, hogy lehet babázni, de csak miután a nagyot is megszeretgették, és őt dicsérjék meg először, csak utána a picit. Nem igazán engedtem senkinek, hogy felvegye a picit, nehogy a nagyot ez bántsa. Amíg szoptattam, olvastam neki mesét, hozzámbújt ő is. Segített pelenkázni. Sokszor lementünk sétálni, játszótérre, ide-oda, addig a picivel apa volt itthon. Mindig szoptatás után mentünk, hogy biztosan tudjam, van legalább 2 óránk. Ez nagyon jól esett a nagynak, hogy kettesben is sétáltunk sokat. Végül lett egy pici féltékenység, de csak akkor, amikor a pici elkezdett mászni és elkezdte elvenni a nagy játékait. De aztán a nagy rájött, hogy a pici mégiscsak pici és nem ellenfél neki. Nyilván ebben az életkorban a pici sokkal jobban látványosabban fejlődik, pl amikor elkezdett járni, és percenként megdicsértük hogy milyen ügyes, akkor a nagyot is megdicsértük, hogy nahát ő is milyen ügyesen csinál ezt vagy azt. A nagy eléggé visszababásodott, sokszor kell etetnem, öltöztetnem, pedig tudna egyedül is, de én nem bánom, megcsinálom, amit kér, de azért közben duruzsolok neki, hogy ő már milyen nagylány mindjárt megy oviba blablabla.

Szóval nem csak az elején kell vigyázni a féltékenységgel, hanem gyakorlatilag folyamatosan. Szerintem az elején még nem tekintik vetélytársnak a kicsit, mert egész nap csak fekszenek egyhelyben. Az a nehezebb, amikor a pici is elindul.

Biztosan nem lesz gond nálatok. Egyelőre ne csinálj belőle ügyet, majd ha jönnek a látogatók, akkor mindenkit tájékoztass, hogy előbb a naggyal kell foglalkozni, és akkor majd nem érzi magát eldobva a pici miatt.

Egyébként sokszor előfordul, hogy vadidegen emberek az utcán a picimet dicsérik, "nahát milyen édes baba, stb stb" kivagyok tőlük, akkora bunkók, mert a szegény nagylányom meg ott áll mint egy szobor, és tulajdonképpen nem érti, hogy a húgát miért dicsérik, őt meg miért nem. Ilyenkor én gyorsan húzok tovább, nem hallgatom vadidegen emberek véleményét, és közben a nagyot erősítem lelkileg (aki alapból nagyon érzékeny kislány), mindig mondom neki, hogy milyen ügyes milyen szép (muszáj neki az önbizalmát felépítgetni, mert hajlamos a bizonytalanságra).

Alapvetően VELED biztosan nem lesz gond, miattad biztosan nem lesz féltékeny a nagy, tényleg az ismerősökre figyelj és a vadidegen babakocsiba belebámuló emberekre.

Kicsit hosszú lettem, bocsánat :)

bocs az OFF-ért, 2. válaszoló szuper jól leírta!

Én pár héten belül szülök, ráadásul a kisfiam 3 éves, és extra anyás, bújós, érzékeny kisfiú.

Pontosan így tervezem, amiket a 2. válaszoló leírt.

Egyébként a kicsi felé irányuló kitüntetett figyelem már most megvan az idegenektől, és már most megmondom őszintén nagyon érzékenyen érint, hogy bárhova megyünk csak a pocak, meg a születendő hugi a téma, a mellettem álló gyönyörű, okos kisfiam meg mintha ott se lenne...:/