SOS testvérféltékenység: a kislányom (2,5 év) azt csinálja, hogy sírvafakad, visít, és kitalálja hogy fáj valamije (mindig más), hogy rá figyeljek 100%-ban, mit tegyek?
Már kikészültem.
Kisöcsi hazajövetele óta romlik a helyzet.
A lányom egyre rosszabb.
Egyre kevésbé fogad szót, és most jött ezzel az új marhasággal,hogy kitalálja,hogy fáj valamije,és sír,de úgy,mint akit nyúznak.
Nem tudom eldönteni,hoyg tényleg baja van,vagy csak figyelemfelkeltés,hogy 100% rá figyeljek.
Naponta többször rám hozza a frászt, olyan eredetin csinálja,hogy a színészek megirigyelnék.
De mi lesz ha egyszer tényleg baja lesz és nem veszem majd komolyan?
Én elmagyaráztam neki, hogy azzal nem viccelünk, játszunk, hogy fáj valamije. Megmondtam, hogy ha fáj, az komoly dolog és akkor megyünk a doktorbácsihoz. Viszont a doktor bácsi írtó mérges lesz (és anya is), ha kiderül, hogy semmi baja nincs. Ha mondja, hogy fáj valamije, szigorúan visszakérdezek, hogy tényleg fáj-e. HA azt mondja igen, akkor indulunk a doktorbácsihoz. HA csak kamuzik, ilyenkor mindig elmondja. Tegnap este például rácsesztem, mert mentünk fürdeni és akkor hisztizett mindenért. Majd egyszercsak jött, hogy fáj a pocakom. Olyan biztos voltam benne, hogy kamu, hogy vissza sem kérdeztem. Felkaptam, hogy indulunk akkor a doktorbácsihoz és nem tiltakozott. Na ekkor vált világossá, hogy tényleg fáj neki.
Másik amit el szoktam magyarázni a fiamnak (29 hó), hogy attól még, hogy hisztizik, balhézik, rosszat csinál, nem figyelünk majd rá többet, hiszen a Hugit el kell látni, szoptatni, altatni, pelusozni, stb. Leginkább ezzel azt éri el, hogy mérges leszek rá, kiabálok vele. HA okosan viselkedik, gyorsan végzek a Hugival és többet tudok vele majd játszani.
Nem megy egyről a kettőre, de azért rájött a fiam, hogy van benne igazság és abszolút nem csinál már butaságokat, ha a kicsivel foglalkozok. Sőt! türelmesebb, mint a felnőttek sokszor :)
Mondjuk szerencsére nálunk a nagy imádja a kicsit és fordítva. A kicsi mostmár 8 hónapos.
Kitartás. Remélem beválik 1-2 ötletem.
Köszönöm szépen a válaszokat.
Pontosan az a bajom,hogy nem leht vele beszélni.
Az én "nagy"lányom, akivel eddig mindenről lehetett beszélni, most úgy csinál,mint aki másik nyelvet beszél.
Bármit mondok, nem fogja fel,nem akarja érteni,nem is érdekli. Süketet is szokott játszani.
Pedig eddig igényele is az őszinte beszélgetéseket.
A terhesség elejétől fogva készítettük fel a tesó érkezésére, elmondtam neki milyen lesz, azt hittem jó munkát végeztem.
Erre tessék. :-( Kiderül,hogy az egész semmit sem ért.
Kezelhetetlen.
Második vagyok. Nálunk is nehéz volt az eleje. De nálunk úgy jött ki, hogy éjjel nem aludt a nagyobbik és butaságokat csinált, amiket kisbabák szoktak, de ő kicsinek sem csinált soha (szájába vett dolgokat a földről, nyalogatott dolgokat /pl hűtő.../).
Szerencsére időről időre javult a helyzet. Az alvásgonddal nem tudtunk mit kezdeni. De a többi butaságról leszokott, amikor elmondtuk, hogy ezzel semmire nem megy és anya/apa szomorúak, hogy ilyen bután viselkedik.
Akkor is hallja és érti, ha süketet játszik. Mondd el neki. Aztán én rászólnék, hogy ne játsszon süketet. Ha mégis, bünti (2 perc sarok). Vagy ami nálatok szokott lenni.
Egyébként tudsz vele kettesben lenni?
Ha semmi sem működik, akkor ez beválik szerintem: szorítsd össze a fogaidat és tégy te úgy, mintha nem hallanád. Lehet, hogy egy órát is igénybe vesz, vagy többet, de idővel abba fogja hagyni a hisztit. Megcsinálod párszor és rájön, hogy felesleges. Sajnos ha nincs más, muszáj keménynek lenned.
Helyre fog jönni, idő kell neki is. Nagyon új a helyzet, csak nem szabad beleesni abba a hibába, hogy most mindent lehet neki, mert megjött a trónbitorló kistesó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!