Mi a véleményetek a kisgyerek-kisállat (kutya, macska) barátságról?

mi kertes házban lakunk, van két cicánk. a fiatalabbat szokta simogatni a 20 hónapos kislányom, szinte együtt nőttek fel, szereti a cicám is, még a farkát is húzogatta régen, amíg rá nem szóltam, hogy nem szabad. de a cicám sose bántotta, ha megunta inkább odébb ment. persze a kislányom meg ment mindig utána, amíg a földön maradt :)

pár hét múlva lesz kiskutyánk is, a vau-vau-t egyébként előbb, mondta mint az anyát :)

viszont állatszeretet ide vagy oda, a lakásba mi se engedjük be őket.

szerintem nem kell túl dramatizálni ezt a dolgot, sokat elmondom neki, hogy cicasimogatás után kézmosás, persze nem azonnal, hanem amikor bemegyünk.

az együttalvással nem igazán értek egyet, de egy benti állatnak teljesen más a mikrokörnyezete, mint egy kintinek.

Azért a kutyát nem nevezném kisállatnak. Az ember egyik legfontosabb nem emberi barátja. :)

Az a véleményem, hogy egy egészséges, rendesen gondozott és nevelt állat (és jól nevelt gyerek!) a gyereknek csak jót adhat. Mind egészségileg, mind lelkileg, szellemileg a gyerek javát szolgálja egy ilyen barátság.

Személy szerint engem idegesít amikor valaki nem szereti az állatokat, eltúlozza a féltést. De hát egyéni vélemény, hogy valaki nem szereti az állatokat de az nem 'ér' amikor valaki az unszimpátiát tévhitekre, tájékozatlanságra, régimódiságra alapozza. És sajnos az országban ebből nagyon sok van.