Már nem bírom idegileg a gyerekem!?

Sajnállak, de úgy érzem pont te tetted ilyenné, de nem a te hibád.

A túlzott tiltás az ami megint nem jó. nem megfelelö szavakkal vagy iránta.

Amit tesz telejsen normál. Hiszti kell, ezzel jelzi hogy anyával nem ért egyett stb...neked sem tetszik mindig amit anyád mond, és bizony te is mérgelödsz rajta.

Szóval adj teret neki. Minden ami veszélyes, vagy nem akarod semmi képpen sem hogy kéz közelben legyen el kell zárni ezzel már egy konfliktus forrást kiküszöböltél.

Aztán jön hogy legyen amit szabad neki, pl zoknisszekrény kipakolása. az nem baj, teret ad a apkolási vágyának, aztán a végén együtt vissza pakoltok (nálunk ez azt jelenti lányom egyet vissza rak én meg a többit).

Hagyad hogy segítsen. hagyad hogy a tányért ö vigye az asztalhoz, add a kezébe és mond meg neki hova rakja. persze olyat ha leesik nem fog fájni ha eltörik, szóval ne zsolnayt adj a kezébe. nem baj ha eltörik ekkor megmondod hogy ügyesebb legyen és ez van. de pl mosogép betöltése egy szuper feladat egy gyereknek.

mit teszel ha boltban földhöz vágja magát? én hagyom had sírja ki magát, majd egyszer abbba hagyja (most már kb pár másodpercet tart csak) majd feláll és jön tovább. ez van. sokan megnéznek de boltban a földön sokbaja nem lehet.

ne használj nemet. pl ne azt mond neki ne lépj a sárba, hanem azt hogy kerüld ki a sarat. külmbség van a két mondat között, de az eredmény jobb lesz.

pl kislányom 15 hós volt mikor elkezdte ledobálni a kaját az asztalról ha már nem volt éhes. elöször jött hogy ne dobd le, de meg sem hallotta. majd jött hogy add oda anyának. és képzeld müködött. mikor láttam hogy leakarja dobni a nemet meg sem említettem, csak azt hogy add oda anyának és már nyujtotta is, talán 1-2x még próbálkozott vele de többet nem.

nemet kerülni kell, mert csak dacot hoz, jól kell a mondatot megfogalmazni hogy elérd a nemet maga szó nélkül.

Isten hozott a dackorszakos gyerekek anyukái között. Keress rá a neten, mit ír erről Ranschburg, szerintem az ő módszerénél okosabbat még nem találtak ki.

Következetesség.

Hiszizés közben keresztülnézni rajta.

Amikor viszont nem hisztizik, sokat foglalkozni vele.

Leszarni, mit szólnak mások, inkább ordítson, semmint hozzászokjon, hogy hiszitvel elérheti a célját.

Sose idegesítsd fel magad a hisztin (könnyű azt mondani), mindig azt lássa a gyerek, hogy semmilyen hatást nem ér el a hisztivel.

4-iknek.

onnan hogy azok az anyukák akik legjobban félnek attól, hogy a gyerekük hisztis dacos lesz, azok szokták leginkább tiltani a gyerekeiket mindentöl. tökéletes vagy legalább is nem hisztizö gyereket akarnak és minden nem nem és nem .

ha van gyereked akkor tudod hogy a NEM csak dacot szül, és ezer másik szóval tudsz hatni a gyerekre a nemen kívül.

Ha nem az ö hibája, akkor hüle a gyereke? nem hinném csak dacol a nemmel.

Igen, igen, ez a dackorszak, de ez is elmúlik és talán rövid időn belül mérséklődik. Amit tehetsz, az az, hogy nem engedsz a hisztinek, mert akkor legközelebb is meg fogja csinálja, hiszen egyszer már bevált. Tudom, nagyon kellemetlen, amikor lefekszik egy üzletben (velünk is volt ilyen), de ne engedj neki akkor sem, tűrni kell a szúrós tekinteteket a boltban. Aztán a másik megoldás: próbáld meg egyedül megoldani a bevásárlást. Igen, mondhatjuk, hogy ez elkerülés, de a hisztit könnyebb megelőzni, mint kezelni.

Kevés ehhez ez a fórum, de vannak nagyon jó könyvek, Vekerdytől, Ranschburgtól, ill. van még az "Okosan nevelni tudni kell" című, ami inkább elméleti, de jól megfogalmazza, bemutatja a problémákat. Kevés olyan gyerek van, aki még sosem hisztizett.

Sima dackorszak! Nehogy elhidd, hogy a te hibád!!! Nálam egy dolog vált be: várni, amíg a nagy hiszti lecseng, félig-meddig megnyugszik, és akkor leguggoltam hozzá, magamhoz öleltem, megnyugtattam. És csináltam azt, amit én akartam csinálni, tehát nem engedtem neki.

Tőlem ennyi telt. Én mondjuk úgy tekintettem az egész helyzetre, mint fejlődésének egy újabb állomására, és tudtam, hogy nem direkt csinálja ezt. Nem akar kiborítani, csak képtelen feldolgozni, hogy nem az ő akarata érvényesül. Emiatt nem tudtam soha rá haragudni.

2.-nak

Nem egyáltalán nem hülye a gyereke, ahogy írtam is, csak dackorszakban van.

Kicsit messzemenő következtetéseket vonsz le és elég nagyvonalúan általánosítasz. Senki nem hülye, senki nem rontott el semmit, se az anya, se a gyerek. Aki egyébként milliárdszor fog találkozni a "nem" szóval élete során, ha nem tőled, akkor mindenki mástól. Biztos meg fog lepődni, ha az óvónőtől hallja majd először, na akkor fog csak igazán hisztizni. Na mindegy.

Lehet, hogy te úgy tapasztalod, a hisztizős gyerekek anyukái biztos rosszul kommunikálnak és elrontották a gyerek nevelését, de tudod igazából a hiszti, a dackorszak egy szükséges stádiuma a lelki fejlődésnek, minden egészséges gyerek átesik rajta. Ha egy gyerek úgy viselkedik, ahogy egyes felnőttek szerint nem helyénvaló, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az anyja elrontott valamit. A gyerekek ugyanis nem egyformák, valószínűleg Te sem boldogulnál jobban az ő gyerekével, ha neked jutott volna. Persze az anyát hibáztatni mindig jó, mert neki fáj a legjobban.