Jogosan esett rosszul ez a gyerekorvostól?
Két éves kisfiam beteg, ma vittem a dokihoz és nehezen tudta csak megvizsgálni, még meghallgatni megtudta, a torkát már alig bírta megnézni, összeszorította a száját, és le kellett fogni hogy ne csapkodjon a kezével.Kicsit megkarmolta a doktornőt, még mondta is, de persze nem szándékosan, csak ahogy a kezével kapálózott, úgy.De persze nem véresre.Na szóval ilyen volt a vizsgálat.A dokinő meg megkérdezte hogy "kitől örökölte ezt a harcos természetet", meg hogy "anyuka, nehéz lesz a gyerekkel, mert később ez a fajta viselkedés csak fokozódni fog".Elég kellemetlen volt ez a megjegyzések nélkül is, nagyon szarul éreztem magam.Tudom hogy nehéz természet a fiam, akaratos hisztis, nagyon nehéz vele, de sajnos nem tudok mit kezdeni vele,ilyen.Már így is kivagyok, nem még hogy a doktornő is "beszól".
Amúgy egy kedves,mosolygós doki, de ez akkor is rosszul esett.
Mintha én írtam volna!
Bár az én fiam még kicsi, 7 hónapos, de ma reggel szinte ugyanez történt. Ill. nem ugyanez, nem tett megjegyzést, csak annyit, már érti, hogy annak ellenére, mennyit eszik, miért nem hízik olyan sokat. Nem lehet lekötni semmivel, ha ő úgy dönt, most lekúszik az asztalról, akkor kettőnknek kell lefogni.
El kell rá készülnöd, hogy a dackorszakban, de akár később is, fogsz megjegyzéseket kapni boldog-boldogtalantól. Meg kell válogatnod, kinek a megjegyzését veszed komolyan és kié egyik füleden be, másikon ki. Persze a karmolás, még ha véletlen volt is, nyilván fölnyomta kicsit a pumpát az orvosban. Ő is ember ugye, ha máskor kedves szokott lenni, akkor nézd el neki. Talán utólag neki is felvillant, hogy nem kellett volna.
Az nem feltétlenül igaz, hogy ez a viselkedés csak fokozódni fog, mert ha túllesz a dackorszakon (még legalább fél év, nemtom, mikor kezdte), lassanként könnyebb lesz vele.
És végezetül gondolj erre: egy olyan gyerek, aki még ebben az időszakban is "jó", amikor köztudott, hogy úgymond kötelező mindenkinek "rossznak" lenni, szóval egy ilyen jó gyerek később esetleg problémákkal küzd majd az anyáról való leválás vagy épp az akaratérvényesítés terén. Szóval ami most neked nehéz perceket okoz, az egy szükséges lelki stádium, és később hasznára lesz a fiadnak.
Hú, kedves utolsó válaszoló, remélem igazad lesz, és nem hiába ez a sok idegeskedés.Nem hinném hogy nagyon megkarmolta, hisz nincs nagy körme a fiamnak, még mondta is mikor elnézést kértem, hogy túléli.Inkább csak az esett rosszul, hogy úgy éreztem ahogy mondta ezeket hogy csak az én fiam ilyen, csak az én fiam sír vizsgálatkor.Kicsit nehezebben barátkozik az tény, és a dokinénit életében kb. öt percig látta eddig, félévbe egyszer beteg, tehát hiába kedves ő, a fiam nem ismeri.
Nehéz ez, remélem ennél könnyebb lesz azért nemsoká.Tudom hogy a kor sajátossága is lehet ez a viselkedés, csak sokszor idegileg próbára tesz.
Utsó vagyok, sajnos mi pont ellenkezőleg, rengeteget jártunk már orvosnál, kórházban, nem kívánom az esküdt ellenségemnek se amivel ver minket a sors vagy 3 éve. Szval lényeg, hogy a lányom mégis imád orvoshoz menni, nem fél. Elmondom, mi volt a nyitja.
1. mindig előre szólni kell, hogy orvoshoz megyünk, még h ennek az is az ára, hogy egész úton sír és tiltakozik - viszont megtanulja, hogy minden krülmények között megmondod az igazságot és nem fog benned kételkedni.
2. azt is el kell mondani, várhatóan mi fog történni, és azt is, ha fájni fog. (pl vérvétel)
3. vettünk egy orvosi táskát (játék), és itthon a maci, kutya is kapott gyógyszert, szurit, meghallgattuk őket és mamát/papát is hallgatóval. elmeséltük, milyen hallgatója van a doktor néninek és milyen képek vannak a falon a rendelőben. segít feldolgozni.
4. mindig nagyon meg kell dicsérni, hogy bátor volt, ügyes volt, főleg, ha nem sírt. ha sírt, persze nem szabad érte szidni, inkább mondd el neki, hogy máskor, látod, nem kell már félned a doktor nénitől, hisz nem bántott téged, segít, hogy ne fájjon a pocakod/torkod mittudoménmid, meggyógyít téged.
Én is elgondolkodtam azon hogy inkább kihívom a dokit ha esetleg kell, bár remélem még oviba nem kerül nem lesz rá sokat szükség, csak nem tudom mi ennek a menete, mennyit kér.
Köszönöm a válaszokat, jó tudni hogy nem csak az én fiam ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!