Jogosan esett rosszul ez a gyerekorvostól?
Két éves kisfiam beteg, ma vittem a dokihoz és nehezen tudta csak megvizsgálni, még meghallgatni megtudta, a torkát már alig bírta megnézni, összeszorította a száját, és le kellett fogni hogy ne csapkodjon a kezével.Kicsit megkarmolta a doktornőt, még mondta is, de persze nem szándékosan, csak ahogy a kezével kapálózott, úgy.De persze nem véresre.Na szóval ilyen volt a vizsgálat.A dokinő meg megkérdezte hogy "kitől örökölte ezt a harcos természetet", meg hogy "anyuka, nehéz lesz a gyerekkel, mert később ez a fajta viselkedés csak fokozódni fog".Elég kellemetlen volt ez a megjegyzések nélkül is, nagyon szarul éreztem magam.Tudom hogy nehéz természet a fiam, akaratos hisztis, nagyon nehéz vele, de sajnos nem tudok mit kezdeni vele,ilyen.Már így is kivagyok, nem még hogy a doktornő is "beszól".
Amúgy egy kedves,mosolygós doki, de ez akkor is rosszul esett.
amit mondott nem bántó, csak realista.
nem mondott semmi rosszat se a gyerekre,se rád. Csak megállapította,hogy nehéz vele és még nehezebb lesz. Ez pedig igaz.
Ne szívd mellre, kapsz majd még csúnyábbakat is, ha pl a boltban vagy az utcán zendít majd rá a hisztire...
Nem érdemes ezen felhergelned magadat.
5, 3 és 1.5 éves törpeterrorista-ifiurak anyucija :-)
A dokik többsége szeret tudálékoskodni.. A mi gyerekünk is hasonló természet, mondjuk ő ált. "üvölt", ha "inzultálni" akarják a vizsgálattal. A mi gyerekorvosunk arcán mindig végtelen türelem tükröződik, de ha nagyon akarom, kiérzem a hangsúlyából, hogy csinálhatnám jobban is a dolgokat.
Viszont voltunk már neurológusnál, pszichológusnál is - először megkésett mozgásfejlődés miatt, majd a hiszti miatt (makacsság, stb..) javasolták a pszichológust is. Na, a neurológusnál már kaptunk hideget-meleget, persze szépen becsomagolva. Én a kritikára nagyon érzékeny vagyok, és ilyenkor bizony a sírás kerülget, nyelem a gombócot, de hát mégsem bőghetem el magam.. Próbálok bólogatni, meg együttműködő lenni, úgyis azt csinálok a gyerekemmel, amit én látok jónak, ez pedig vagy egybeesik az ő javaslatukkal, vagy nem. Épp ma megyünk másodjára apszichológushoz, és ha nem csinál mindent úgy a 27 hónapos gyerekem, ahogy ő mondja, akkor javasolni fogja a szakértői bizottság előtt való megjelenést. Ezt viszont meg fogom tagadni, mert szerintem nincs mit méricskélni egy ilyen korú gyereken pusztán a makacsság miatt, illetve mert kicsi az aktív szókincse, meg még nem szobatiszta. Hogy objektívebb legyek, kikértem a védőnő, a közeli családtagok, és a barátok véleményét is, és szerintük sem olyan mértékű a lemaradás, hogy ráaggassanak bármilyen "betegséget" (mostanában a hiperaktív és az autisztikus a menő).
Na, bocs az offért, de ez a hercehurca eléggé megviseli a szülőt is, és szerintem valahol hozzá kell szokni, vagy elengedni a fülünk mellett ezeket a megjegyzéseket, mert mindig van valahol egy "megmondó" ember.
Nem azt mondta, hogy neveletlen, nem azt mondta, hogy rongy kölyök....elhiszem, hogy érzékenyen érintett, de szerintem sem volt semmi durva abban, amit mondott. Hisz te magad is bevallod, hogy nem egy mimóza lélek, akkor nem kell fennakadnod azon, ha ezt más is észreveszi, és esetleg finoman szóvá is teszi. Persze, megállhatja szó nélkül is, de egy ilyen mondatban nincs a világon semmi durva.
Amikor a kisfiamnak 10 hónaposan felvágták a nyelvét a fül-orr-gégészeten, hárman fogtuk le, hogy egyáltalán helyben maradjon, és még ki is nyissa a száját. A doki annyit mondott: "Látom, nagy küzdő vagy, pajtás!"
Szerintem jópofa volt, én még büszke is voltam a küzdő fiamra! :-)
Szóval ne szívd mellre! Nem szólta le senki a gyereked, csak az akkori szélsőséges viselkedésére tettek finom, kulturált megjegyzést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!