Hogyan reagálnátok, ha a barátnőtök beleszólna a gyereknevelési szokásaitokba?

Tévedés, hogy a krémtúró egészséges tejtermék, az édesség kategóriába tartozik, mint a gyümölcsjoghurtok is.

A megoldást természetesen tudom, nem kéne édességgel etetnie a gyerekét, nincs ebben semmi bonyolult. Nem arról van szó, hogy nem eszik meg mást. Mindenevő a gyerkőc szerencsére.

De még ha válogatósabb lenne, sem lenne szerencsés ilyesmivel etetni. Azokban az országokban pl. ahol nem is ismerik a krémtúrót stb., vagy nem lenne pénz megvenni ezeket, ott nem is kapnak ilyeneket a gyerekek.

Sok helyen nem is válogathat, ahol nagy szegénység van.

És ő még csak 15 hónapos, még az sincs, hogy más gyereknél látja, hogy ezt eszi, és neki is kell.

De nem fogok szólni neki, úgy döntöttem, az ő dolga, végülis. Csak csalódtam a barátnőmben, hogy ennyire - számomra - nem helyénvaló felfogással rendelkezik. Nagyon másképp látjuk a dolgokat, úgy érzem.

Véleményem szerint nem lenne szabad hozzászoktatni az édes ízekhez, pláne, hogy fogmosás sincs, és még csak nem is étkezések végén nassol, hanem csak úgy napközben. Elég lenne hetente 1-2-szer adni neki valami nasit, de ez sem lenne muszáj ilyen picinél.

Szerintem igenis nagyon sok ez az édességmennyiség.

Ő kb. 10 kiló, én 60, majdnem olyan, mintha én 6-szor ennyit ennék mindezekből.

Jó, a kalóriaigény viszonylag nagy gyerekkorban, tehát, ha nem is 6-tal szorozzuk fel, de akkor is olyan kb. mintha én mindennap megennék 3 krémtúrót + 3 túró rudit (mert szinte minden nap kap ezt is) + 6 babapiskótát vagy 6 db pufit. Ez márpedig sok lenne, főleg napi szinten.

De hagyjuk is, úgy döntöttem, nem szólok bele. Csak nem értem, mire fel viselkedik így a barátnőm. Azt nem tudom, tisztában van-e vele, hogy ez nagy mennyiségnek számít, és totál üres, haszontalan kalória, lehet, hogy nem is gondol bele.

Nem pontozlak le, de nem hiszem, hogy hülye felfogásom lenne.

Lehet nassolni véleményem szerint, de nem napi szinten, és nem ekkora mennyiségeket.

Amúgy még jóval azelőtt lettünk barátnők, hogy megszületett volna a babája, de tényleg úgy érzem, hogy ez a tény lazítani fog a barátságunkon, ha ennyire más mentalitású, erre ugye csak az utóbbi hónapokban derült fény. Úgy érzem, eltávolodtam tőle, nem tudok azonosulni ezzel a gondolkodásmóddal. Nekem rossz látni, mit művel, mikor náluk vagyok.

De hát, ez van, nem minden barátság örök ill. változhat az kötelék erőssége.

Jó, hát nem megy azért tönkre, szeretném továbbra is tartani vele a kapcsolatot, csak ettől okosabbnak hittem.

Főleg, hogy neki is sok fogászati problémája volt/van, és az egész a gyerekkorában keresendő, őt sem szoktatták hozzá a fogmosáshoz, jól tönkre is mentek a fogai, most meg ugyanazt akarja a gyerekének? Figyelhetne rá jobban, hogy legalább ő ne küszködjön fájdalmakkal.

13:36

meggondoltam magam, és mégiscsak lepontoztalak, mert ezt érdemled, csak a butaság és rosszindulat dől belőled.