Más szülőket is stresszel ilyen mese?
Ha valaki ismeri ezeket a történeteket, mint pl. a Barátnőm, Bori, vagy az Anna, Peti, Gergő, tudja, hogy ezekben a szülők mindig kedvesek, sosem borulnak ki, mindig van idejük mindent megmagyarázni, türelmesek és mindig olyan szintre ereszkednek, amik a gyereknek a világához való.
A való életben nemigen tapasztalom, hogy én, vagy a környezetem ilyen lenne, és ez zavar. Én nem tudok minden percben ilyen kedves, nyájas és érthető lenni, ahogy a többi szülő sem. Mindenki idegesebb, türelmetlenebb, felnőttesebb, mint ezekben a mesékben a szülők. Ez a gyerekeket nem szomorítja el? Megnézik a mesét, látják, hogy anyu-apu nem is olyan feszült, stresszes, mint az ő szülei, és hogy a valóság nem is ez. Ha a lányommal megnézünk egy ilyen meserészt, engem mindig elfog a bűntudat és a bánat, hogy én néha bizony felemelem a hangom, ha fáradt vagyok és már nincs kedvem könyörögni, magyarázkodni, bezzeg a Bori szülei milyen tündér aranyosak.
Nálunk Anna-peti-Gergő mánia van.
Engem sosem stresszelt még ez a mese. Nem a kedvencem, de a kislányom imádja. Én nem vagyok kiabálós fajta. Meg amúgy is ez csak egy mese.
Én szeretem ezeket a meséket egy csomó jó ötlet van bennük.
Nem mondom, hogy nem szoktam megemelni a hangom a gyerekre, de igyekszem mindent észérvekkel megmagyarázni (szerencsém van, mert alapjáraton egy nyugodt, szófogadó gyereket dobott nekem a gép), szóval nekem ezek a mesék elég reálisnak tűnnek.
Nem érzem magam szuper anyának sem, de én pl szeretek a gyerekkel/gyereknek olyan programokat szervezni, mint amilyen ezekben a rajzfilmekben van(pizsi parti, moziest, süti készítés, stb.)
Sőt, a legtöbbször meghívjuk a 2 barátnőjét is.
Nem gagyogok, de szívesen elmagyarázok mindent 5x is ha kell. Nekem ez a természetes. Anno a szüleim is így neveltek engem.
Engem a Bori rajzfilmekben (a nyávogó beszéden és a pusztító német humoron kívül) az idegesít, hogy minden kérésre IGEN a válasz, méghozzá AZONNAL. Igen, megfújhatod a kalauz sípját (wtf?!?!), igen, kezelheted a homlokrakodót az építkezésen (wtf?!?!), igen, átmegyünk az étkezőkocsiba a vonaton egy csokiért. Kitalálja a gyerek, hogy lovagolni, balettozni, focizni, kekszet sütni vagy bármit akar, és öt másodpercen belül valóra is válik. Dramaturgia, tudom, de a gyerekem csak azt érti, hogy (idézem) "Ennek a Borinak sokkal jobb dolga van, mint nekem". Ez konkrétan elhangzott a szájából, mikor nemet mondtam a vonat kétezer forintos étkezőkocsis csokijára. Nyilván megbeszéljük, de áááh, csinálják itt nekem a feszkót... 😅
A könyveket csak simán végigásítoztam.
Bartos Erikát olvasnak neki a nagyszülők, én nem bírom. Utálom a rajzokat, nekem fontos, hogy egy könyv vizuálisan is igényes legyen.
#17 igen, te leírtad, mire gondolok pontosan, akkor nem vagyok egyedül vele.
Nem provokálónak szántam a kérdést, és mindenkinek köszi a választ, ződet nyomogattam :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!