Nehezemre esik nem ráeröltetni az izlésemet a kislányomra. Más is érez ilyet?

Én elmagyaráztam a lányomnak, és folyamatosan magyarázom,hogy mi mivel illik össze.

8 éves,már ha öltözik,megkérdezi,hogy ez így jó-e.

Szerintem meg kell tanítani ezt,folyamatosan, ahogy telnek a napok. Mert ízlésesen öltözködni kitől tanuljon meg? Ha nem az anyjától?

12es vagyok.

Azért annyit tudnia kell,hogy csíkost csíkossal/pöttyössel nem veszünk fel. Vagy pl a színeket,hogy melyik melyikhez passzol. Vagy azt,hogy hova milyen ruhában kell/illik menni.

Ezek alap dolgok. Minden gyereknek tudnia kell,nemcsak a lányoknak.

Jaja, a sok szűklátókörű már autit kiállt:)

Ez még ocd se, csak nem vagy igénytelen. Talàn minimális maximalizmus.

Engem csak akkor zavar, ha elmegyünk, itthonra bármit csinàlhat, de ha kimegyünk, akkor megfelelően kell öltözködni, majdnem mindig. Néha a játszóra kimehet nem rendes ruhákban még, de szokta mondani, hogy segítsek, hogy csinos legyen.

Ugye, ha mennek a ruhái egymáshoz, szép a haja, akkor csinos, ha nem, akkor nem csinos(csak szèp) és ki ne akarna plusz jótulajdonságot magára.

Marhaság mindenre ráütni valami billogot: autista, kész. És akkor mi van?

Ennek a rendszeretetnek semmi köze semmilyen defekthez, ez személyiségjegy. Nem vagyunk egyformák, nem mindenki ragaszkodik a nagy rendhez.

Bizonyos határon túl a rendetlenség igenis ártalmas, meg kell szokni egy minimális rendet. A rendetlenség piszokkal is jár, hiszen nem lehet tisztán tartani ...

A szülő dolga, hogy a gyereket szoktassa a rendhez, tisztasághoz, igényességhez, kulturáltsághoz. Főként példamutatással. Persze vannak fontos és kevésbé fontos területek.

Nagyon helyénvaló, bölcs dolog, ha próbálod visszafogni magad, hogy ne minden pillanatban köss bele a gyerek saját elképzelésébe, de azért nem is kell mindent a káoszban hagyni. A kiskamaszok gyakran a rendetlenséggel, ápolatlansággal, hanyag öltözettel lázadnak a felnőttek ellen - majd elmúlik, nem kell belőle nagy drámát csinálni. De ne add fel a példamutatást és a helyes irány elmagyarázását.

“Ugye, ha mennek a ruhái egymáshoz, szép a haja, akkor csinos, ha nem, akkor nem csinos(csak szèp) “

Így kell megfelelési kényszert nevelni a gyerekbe, ha feltételekhez kötöd a szereteted. Ha nem csinos, azt nem szereted, tehát őt sem szereted eléggé, hogy elfogadd olyannak, amilyen.