Nem tart tőlem, nem hallgat rám a 3 éves fiam Mit tegyek?

Én, amikor elborul az agya, valami baromságon, és nekiáll dühöngeni, akkor hagyom, hogy kitombolja magát, csak keretek között. Van párnája, meg földhöz vágható dolgai, amiket szét is lehet csapni meg taposni. Sőt kiabálhat is, csak nem akárhol, de felőlem sikíthat egyet, ha attól megnyugszik. A lényeg, hogy a felgyülemlet feszültséget ki tudja adni magából, de nem ön vagy közveszélyes módon és nem olyan dolgok rongálásával, ami nem erre való. Nálunk ez bevált. Ha sírni vagy dühöngeni akar, hát hajrá, attól még nem lesz minden úgy, ahogy ő akarja. Igyekszem nem korlátozni feleslegesen, és sokat mozog kint, de amire én azt mondom, hogy nem, az nem. És volt már, hogy a vergődő gyereket cipeltem haza a vállamon, miközben mindenki minket nézett, én meg azon gondolkodtam, hogy biztos azt hiszik emberrabló vagyok, közben csak nem engedtem, hogy megtöltse a kulacsát pocsolyavízzel.