Dackorszakra jó tipp?
Kislányom 3 éves lesz októberben. 80%-ban egy kis tündér, de a maradék 20%-ban...az,hogy minden nem-nem, az oké, de amikor rám emeli a kezét, vagy meg is üt, akkor baromi dühös vagyok. Mi sosem utottuk meg, de ilyenkor nagyon nehéz nyugodtnak maradni. Vagy pl ma készültünk medencezni, de mire odajutottunk, tökre fújt a szél és lehult az idő. Persze jött a hiszti, amit meg is értettem, el is mondtam neki, hogy sajnálom, tudom, hogy nagyon szeretne de nem tudunk. De ő csak ordít, hogy nem-nem medence.
Ehhez hasonló szituációkat ti hogy kezeltek, van valami bevalt tippetek?
Én néha azt érzem kirohannek már a világból ilyenkor.
Nem vagyok szülő, és nem az én tisztem beleszólni, de most kéne még megnevelni, de nagyon. Később már sokkal nehezebb lesz.
"az,hogy minden nem-nem, az oké, de amikor rám emeli a kezét, vagy meg is üt, akkor baromi dühös vagyok. Mi sosem utottuk meg, de ilyenkor nagyon nehéz nyugodtnak maradni." - na ez az, amit soha nem hagynék. Nyilván nem pofonokra gondolok, de semmi baja nem lesz, ha a kezére rácsapsz amikor megüt.
Nagyszülőknek meg tessék megmondani, hogy legyenek szívesek nem elkapatni a gyereket mert nem ők fognak szívni vele, ha nevelhetelen és elkényeztetett lesz.
#1 én is 31 vagyok, biztos, hogy bele fogok őszülni :) és még inni sem ihatok, mert szoptatom a 4 hónapost :D
#2 a férjem egyszer a kezére csapott finoman, de erre a lányom, visszautott, így nem tudom ez mennyire jó módszer. Engem ütöttek gyerekkoromban, fakanállal is, nekem egy kis ütés is elborzaszt, el akarom ezt kerülni, ha lehet, de köszönöm :)
A nagyszülők amúgy normálisak, tényleg mindenben IGYEKEZNEK alkalmazkodni, csakhat ő az első unoka, és imádjak aztán 1-2, dolog elfelejtodik. De beszéltünk róla, hogy ki az, amit nem kéne, pont emiatt, amit írtál, hogy mi szívunk miatta.
Még nem annyi idős a gyerek, de minap láttam egy anyukát a lányával.
Nagyon szimpatikus volt ahogy kezeli a helyzetet.
Határozott volt, de nem erőszakos. A kislány még maradni akart a játszótéren, az anyuka mondta neki hogy még X perc és mennek. Letelt az idő, mondta neki hogy akkor most megyünk, letelt az idő. Egyebkent a kislány tudta mi a helyzet mert mondott is rá valami olyasmit hogy még 3-at lapátolok.
Utána nyilván nem akart menni, felvette az anyuka odavitte felvenni a cipőt és amikor a kislány nem akart menni, hanem maradni akart akkor az anyuka elment tőle távolabb de úgy hogy lássa, a kiscsaj leült a lépcsőre az anyuka pedig türelmesen megvárta. Kb két percet kellett várnia és ment a lány.
Na kb én is ezen az elv mentén megyek
Egyrészt:
Mamánál, papánál mások a játéjszabályok és ezt neked is el kell fogadnod. Tehát ne a nagyszülőknél neveld őt, az maradjon a gyerek számára a béke szigete, hanem otthon igazgasd.
Másrészt: következetesség! Beígérted neki a medencét, készíted a vizet stb, gyerek beizgul és erre közlöd, hogy bocsi mégsem mehetsz bele. 15 fokra hűlt a levegő, hogy nem mehetett bele? Felül kéne vizsgálnod, hogy a hisztik hàny százalékát okozza a következetlenség. Azért csapkod, mert dühös és csak tudja kifejezni az érzelmeit, a csalódottságot stb. Nem azért, mert agresszív lett.
Mozgatjátok őt eleget?- tapasztalataim szerint, mikor fullon vannak energiával és nincsenek lemozgatva a dacolás is erősebb.
Otthon pedig a szabály az szabály, mindent tartass be vele, ami szent és sérthetetlen. Asztalnál ülve eszünk, megvárjuk (megpróbáljuk megvárni), míg végeznek a többiek. Mondjuk ezt egy 3 évestől erős elvárni szerintem.
Majd az óvodában szocializálódik erre is amúgy. Jó, ha vannak erős alapok, de a szülőkkel dacol a gyerek, oviban könnyebben el fogja fogadni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!