Anyukák ti szoktatok néha rá csapni a gyerekre?
Nagyon nagyon szégyellem magam, bűntudatom is van mindig.
Tudom Meg érdemlem.
De olyan hamar el fogy a türelmem.
És ha már semmi sem segít, próbáltam szépen, könyörögtem, próbáltam erelyesebben rá szólni, és úgyse használ, akkor sajnos el durran az agyam és rá csapok a fenekére vagy az arcára, vagy megfogom a két vállát és megrángatom.
Mondjuk ez se nagyon hatja meg, utána ugyanúgy csinálja amit nem szabad.
Úgy érzem olyan sok van rám, tudom ez nem kifogás, nem szabad lenne Meg vernem a gyerekem.
Egyedül nevelem, most fogja kezdeni az ovit, munkát kell találjak, közbe a válás, mindent egyedül intézzek, de közbe rengeteg időt akarok tölteni a kisfiammal, egész nap ugye együtt vagyunk, de a dolgaim mellett, sokat játszok vele, bent, kint, megyünk sétálni, motorozni, mindenhova együtt megyünk.
Sokat mesélek, olvasok neki, fejlesztő játékokat játszunk, mondokakat tanulunk.
Megyunk fagyizni, boltba, kirándulni együtt.
De mostanában higy ennyire rossz többször rá csapok.
És utána annyira bánom, sirok hogy hogy csinalhattam ilyet.
Félek emiatt lesz valami lelki sérülése, és ezzel elrontottam az életet.
Nem jellemző. Egyszer csaptam a kezére, amikor hiszti közben letépte és elhajította a szemüvegemet. Nem fájt neki, kinevetett, de még így is rosszul éreztem magam miatta, úgyhogy nem is szeretném ezt többször alkalmazni.
Sajnos kiabálni szoktam vele, erről próbálok leszokni.
Ami viszont nálunk "bevált" nagyon extrém durva hisztikre, hogy megmosom az arcát hideg vízzel.
Nagyon nem jó úton haladsz.
Mit szólnál ha téged is csapkodna valaki amikor nem azt csinálod amit mondanak?
Keress segítséget. Pl. Boldog gyerek.
Fizess be, és tanulj, hogy megtanuld kezelni az indulataid, és megértsd a működésüket.
Egy gyermek sem születik rossznak. Ezt ne felejtsd el.
Nem,egyszer sem ütöttem meg.
Dacol, hisztizik, feszegeti a határokat, de tisztában vagyok vele, hogy ez nem ellenem szól, egyszerűen a korára jellemzően viselkedik. A te gyereked ráadásul egy váláson is keresztül megy, és nincs eszköze feldolgozni. Te meg segítség helyett megvered.
Ideje lenne szakembert keresned, mert te sem tudod kezelni a problémáidat, pedig itt te vagy a felnőtt. Ne a gyereken verd le a bajod.
#16, teljesen egyetértek. Ha a férfi megüti a nőt, az családon belüli erőszak, és büntethető, mert a férfi erőfölényben van, de ha a szülő a gyerekével teszi ugyanezt, az normális? Ott nincs erőfölény? Az nem baj, sőt, szükséges???
Szerintem a legnagyobb gyengeség egy olyat megütni, aki képtelen védekezni. Nem mondom, van, hogy a tanult mintáim alapján átfut az agyamon, hogy ráhúzzak a gyerek fenekére, mikor valami durva dolgot csinál, de NEM teszem, mert nem vagyok állat, felnőtt, gondolkodó ember vagyok, aki tudatosan vállalt gyereket, annak minden nehézségével, és eldöntöttem, hogy én nem fogom megverni a gyerekem, ahogy velem tették.
A verés nem tesz jót, csak árt.
Én sose ütöttem meg, pedig az én látott példám nem ez volt sajnos...
Nagyon sokat dolgoztam magamon, és bárkinek szívesen ajánlom a pozitív fegyelmezést, nagyon jó eszköztárt ad, ha már valaki foglalkozott a saját belső meggyötört gyermeki énjének traumáival.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!