Ilyen esetben "normális", hogy így reagált a férjem?
Tegnap este a 7 éves kisfiunk játék közben véletlenül betörte az okostévé képernyőjét, valószínűleg javíthatatlan (forgott a tévétől jóval arrébb, és kirepült a kezéből a játéka,ami pont beleszállt a tévébe). Én éppen a másik szobában voltam, a férjem volt velük (vele és a 10 éves nagyobb fiammal) a nappaliban.
Csak a nagy ordibálásra lettem figyelmes és mentem át.
Na most egy darabig persze értem, hogy mérges és leszúrta őt, valószínűleg én is ezt tettem volna, de olyan szinten üvöltött a gyerekkel, aki már egész testében remegett, és olyan válogatott trágáságokat mondott neki (pl.te kis g**i és hasonlók) illetve hogy utálja, stb., hogy én végül inkább vígasztalni kezdtem szegényt, mert kb.már rosszul volt annyira reszketett és sírt és hajtogatta, hogy bocsánat, nem direkt volt, a végén már a játékait akarta eladni, hogy kifizesse a kárt... Mondtam a férjemnek, hogy bármennyire is rossz, hogy ez történt, meg drága volt, de ez akkor is egy tárgy, és bármelyikünk hibázhat és okozhat véletlenül kárt, erre velem is üvöltött, hogy nekem is inkább veszekednem kellene a gyerekekre, nem pátyolgatni. Mondom, nyilván ha nem örjöng így, akkor normális keretek között én is leszúrtam volna, de így viszont az volt az egyetlen gondolatom, hogy meg kell nyugtatnom. Minden második szava az volt a gyerek felé, hogy b** meg, üvöltve.
A nagyobb fiam is teljesen bepánikolt az apja viselkedésétől és végül ő is sírt, őt is nyugtatni kellett.
Az a kérdésem, hogy szerintetek ez "normális" reakció egy ilyen esetben belefér, hogy ennyire feldühödik?
Amúgy is hirtelen haragú, de ilyennek nem láttam még.
És őszintén szólva nem nagyon tetszik, hogy így reagált. Ő is okozott már kárt véletlenül életében, mint ahogy mindannyian.
válasza:
válasza:#10 nem vontam meg a vállam, és ha nem úgy találom ott hogy sírva remeg az örjöngő apjától, akkor NORMÁLIS MÉRTÉKBEN tőlem is kikapott volna, de nem így!!
Amúgy azóta sem kért bocsánatot, sőt egész reggel is beszólogatott a fiunknak, hogy neki mindegy hogy hogyan, de a gyerek kell hogy kifizesse. Megint mondtam neki, hogy egyrészt mindenkivel előfordulhat hogy véletlenül kárt okoz, másrészt nyilvánvaló, hogy hét évesen nem fog tudni előteremteni ennyi pénzt... Hogyan?
Ráadásul mikor már ketten maradtunk a kocsiban a kicsivel (őt szoktam vinni utoljára az oviba, még nagycsoportos ovis)… akkor azt is mondta, hogy reggel amikor már én lejöttem készülődni bement a szobájába az apja és ilyeneket mondott neki, hogy nem méltó a szeretetre..
Ő már törte be a kocsi szélvédőjét, az erkély ajtó üvegét, stb.szóval ő is bőven okozott már hasonló károkat... Szerintem abszolút nem normális ahogy kezeli, de pont ezért kérdeztem, hogy velem van-e a baj vagy vele..
válasza: válasza:Az még normálisnak mondható lett volna, hogy nagyon felkapja a vizet. Velem is megesik néha sajnos ha fáradt, feszült vagyok és a gyerekek az idegeimen táncolnak.
De én ha nagy ritkán ilyen történik utána bocsánatot kérek a gyerektől. Elmondom, hogy nem szabadott volna így reagálnom, sajnálom de anya is nyűgös és fáradt néha. Megbeszéljük azt is amiben ő hibázott azt is amiben én, biztosítom a szeretetemről és elnomdom, hogy akkor is nagyon szeretem amikor rosszat csinál vagy én vagyok mérges.
A férjed egy beteg állat, ha még másnap is gonoszkodik a gyerekkel és ilyeneket mond szegénynek. :(
Jól tetted, hogy a kicsi mellé álltál.
válasza:Az én párom is hirtelen haragú, de sose mondott ilyeneket a gyerekekre. Az enyéimre sem, pedig vér szerint nincs hozzá köze.
Szerintem ez durva.
Olyanokat már én is mondtam, hogy most azonnal összepakolok és elköltözöl a nagyanyádhoz, szenvedjen ő veled (de ugye a lányom már 14) de ilyen csúnyákat sose, pedig kamasz létére igencsak feszegeti a határokat.
válasza:Ezt hozta otthonról. Apám is ilyen volt, 0 indulatkezelés. Ennél kisebb kárért, sőt, olyanért is, amiről nem is mi tehettünk, képes volt ordítozni, kiborulni. Minthogy épp mi kapcsoltuk fel a villanyt, mikor kiégett az izzó...
Valószínű a férjed családjában is a világ vége volt, ha valami tönkrement vagy valamit tönkretettek.
Gyerekként megélni ezt igen nyomasztó. Én a mai napig (35 vagyok) ki tudok borulni, ha eltörök pl. egy csészét, magamat cs*sztetem érte, mert még mindig bennem van az elméke, milyen szidalmat kaptam ezért gyerekként. A férjem szokott kirántani ebből, hogy basszus, ez csak egy vacak csésze.
válasza: válasza:Maga a düh nem probléma, hiszen kb mindenkit elkapna ilyen esetben, hiszen nem olcsó kár, de a csúnya szavak nem elfogadhatóak.
Nálunk a szélvédőt törte be a gyerek nemrég, kavicsokat dobott fel az autóra. Cseréltetni kell, mert használhatatlan lett. Férjem azt mondta a gyereknek, hogy tűnjél a szemem elől. A lányom sírt aztán elvittem délutáni alvásra. 4 éves.
Férjem elment a boltba és hozott egy csomó kedvencét a gyereknek, hogy este pizsipartyt tartunk. Bocsánatot is kért tőle, de azért normális hangnemben elmagyaráztuk neki, hogy miért nemszabad ilyen dolgokat csinálni. Alapjáraton nyugodt természetű a párom, de ez pl őt is kihozta a sodrából.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!