A mostani gyerekek miért viselkednek így? Vagy ez normális, csak én tolom túl?
Szeptemberben leszek második éves gimis, és most a nyáron járok közösségi szolgálatra, már nemsokára meglesz az 50 óra.
Van egy óvónő ismerősöm, akihez jártam oviba, és vele beszéltem meg, hogy az oviban letudhatom-e a közösségi szolgálatot, és azt mondta, nyugodtan mehetek.
Minden nap 3 órát vagyok ott, (nagyrészt kint az udvaron kell gereblyézni, gyomlálni, bent ablakot pucolni, port törölgetni, stb) reggel 8-11-ig, az utolsó fél órában általában kint szoktam lenni a gyerekekkel.
Viszont ahogy viselkednek, az egy picit érdekes számomra.
Motorozás közben torkaszakadtukból üvöltenek, az egyik ellöki a másikat a motorral együtt, aztán akit ellöktek elkezd sírni, a hintát úgy meglökte az egyik kisfiú, hogy a kislány majdnem kiesett belőle, stb.
Borzasztó elevenek, hallottam, hogy az óvónő nem győzött rájuk ordítani, hogy ne bántsák a másikat erőszakkal, 2 gyereket kiállítottak a játékból.
Nem tudom, hogy velem van-e a baj, de én úgy emlékszem, hogy régen ilyeneket nem csináltak, csinálhattak a gyerekek.
Egyébként NEM csak én voltam kint velük, hanem nyilván még 2 óvónő.
A kérdező jól látja a dolgokat!
Mondom ezt úgy, hogy óvónő vagyok.
Teljesen más volt óvónőnek lenni 20-30 évvel ezelőtt, mások voltak a gyerekek és a szülők is!
Más nevelési elvek és módszerek voltak! A pedagógusnak volt tekintélye, hiszen volt eszköz a kezében, amivel a helyes útra tudta terelni a gyerekeket. Pl.: kötelező foglalkozás, melyek során sok mindent meg tudtunk tanítani nekik.
Manapság ez már nincs! Nem mondhatjuk a gyereknek, hogy gyere ülj le és csináld meg a feladatot. Csak felajánljuk a tevékenységet, amiben vagy részt vesz a gyerek, vagy nem. Emiatt nem iskolaérettek!
Nehezebben megy az írás, olvasás, számolás. Nem tudnak hosszan koncentrálni. Sokkal több a viselkedés zavar és az agresszió is.
Ebben persze az egyre lazább otthoni nevelésnek is nagy szerepe van. Sok családban a gyermek irányít, nincsenek szabályok, korlátok.
Az óvodában pedig màr nincs hatásos nevelési eszköz a pedagógus kezében.
Erről van szó, ezt érzékeled.
Hiába pontozta le valaki az #5-ös válaszolót, igaza van.
Sajnos a mai világban egy pár szülő (tisztelet a kivételnek, és tudom, hogy ezért meg leszek kövezve) egyáltalán nem foglalkozik a gyerekével/gyerekeivel, mert arra vár, hogy majd az óvodában & iskolában megtanítják az illemekre, normális viselkedésre, megnevelik őket az óvónők, tanárok.
Pedig ez egyáltalán nem így van, elsősorban a szülőnek nagyon sokat kellene foglalkoznia a gyerekkel, például ilyen fejlesztő játékokat venni neki, olvasni, (jó szókincsbővítő) nagyon sok időt tölteni vele.
Jó, persze megértem, hogy manapság már az anyukák is dolgoznak, már a gyerek 2-3 éves korában.
De akkor sem normális ez a túlzott elevenség szerintem, a sikítozás, ordítozás még hagyján, de a verekedés, csapkodás, lökdösés azért már nem szép dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!