Úgy érzem megbuktam, mint anya. Más ebből hogyan láball ki?

Nekem is az evés furi.

Odarakom az ételt max 20 perc, közbe figyelmeztetem, hogy lassan elveszem, és 20 perc múlva vége.

Nem hal éhen.

Bölcsiben dolgozom, és a 20 év alatt minden gyerek 30 perc alatt végzett, az evéssel, ha játszik az étellel, elveszem és mehet játszani, majd eszik tízórait.

Hamar rájönnek, hogy itt nincs játék, mert éhes marad.

Kurcinka Eleven kolykok konyvet nagyon-nagyon ajanlom. Az en tobbemberesem mar 7 eves, es mar nem tobbemberes:) A kisebbikem 3,5 eves, vele valamivel 3 eves kora utan kezdett egyre jobb lenni, de meg ugyis kihivas volt, hogy alapbol neki nagyon konnyu a termeszete, konnyu volt mellette babakent is jo anyanak ereznem magam (a nagynal meg forditva…).

Az evessel nalunk is voltak gondok. 2,5 eves koraig mindent szetdobalt. Nekemaz valt be, hogy egyesevel tettemele a talcara a falatokat, es amint el kezdte dobalni, tudtam, hogy mar nem ehes.

Az esti altatast a delutani alvas elmaradasa oldotta meg, o csak akkor volt hajlando aludni, hahordoztam, vagy esetleg mellefekudtem. En ezt feladtam, onnantol nem aludt el. Egyebkent a bolcsiben sem. Par honapig nagyon nehezek voltak a delutanok, mert faradt volt, tulporgott. Megadtam neki termeszetesen a lehetoseget az alvasra, de nem aludt el, mert nem setaltam vele, nem ringattam.

Az ellenkezes sajnos vagy sem egy jo jel, es az adna okot aggodalomra, ha nem lenne nala dackorszak. Ezt a nagyon hozzaerto bolcsisnenink is megerositette, mikor a kicsi felol erdeklodott, hogy ugye legalabb otthon dacol, mert bent a bolcsiben nem tette.

Erdekes, hogy alapvetoen magadat nevezed szaranyanak, nem a helyzetet neheznek, holott biztos nagyon jol esne neked, ha valaki (pl. te magad) ott tudnal allni sajat magad mellett, es biztatni magad egy-egy nehezebb helyzetben, egyutterezni sajat magaddal. En is ezt csinaltam anno, meg sokan vannak meg igy. Mikor el kezdtemazt nezni, hogy hogyan tudnam tamogatni magamebben a helyzetben, mindjart mas fenyben lattam a dolgokat. A gyerekkel nem lett konnyebb, de sajat magammal egyuttelni ezerszer.

A leirasodbol az jon at, hogy erodon felul teljesitesz, es minden fronton probalod a helyed megallni. Nagyon aterzem. Itt ulok a kadban, es nezema maszatos elvalasztolapot a kad oldalaban, es nem, ma sem takaritom le, hanem most, hogy alszanak beultemegy kad vizbe, es ezutan elmegyek Tinykint jatszani az x-boxon. Eltokeltem, hogy magamrol is gondoskodni fogok, nemcsak a gyerekeimrol meg a haztartasrol.

Mellesleg 2,5 eves volt a nagyobbik gyerekem, mikor ezt eltokeltem.

Nekem az vált be,hogy mindig adok neki választasi lehetoseget, de azt a 2 dolgot ami közül választani lehet, én mondom meg mi legyen.

Nálunk is van, hogy nem akar felöltozni, akkor hagyom, hogy egész nap pizsiben legyen, vagy addig amíg nem hajlandó öltözni. Felesleges idegeskedés neked és a gyereknek is.

Mi nagyon kevés dologra mondunk nemet, de ha valamire ezt mondjuk, akkor ahhoz szigorúan tartjuk magunkat. Nagyon következetesek vagyunk. 3,5 éves, de a dackorszak eddig elkerült minket, ha néha hisztizik akkor a fent említett példa sokat segít.

Bevonom mindenbe amit otthon csinálok, és szívesen segít, mert utána nagyon megdicserem.

Ha ebéd előtt csokit enne, akkor természetesen mondjuk neki, hogy nem lehet, majd ebéd után, rakja vissza a helyére. Szó nélkül megteszi, hiszti nélkül, mert tudja, hogy betartjuk a szavunkat és nem hazudunk neki.

Én is hasonlóan voltam mint te, alapból nagyon rendetlen vagyok, iszonyat lassan takarítok. Ez így gyerek mellett ugye kihívás is. De! Nálam az vált be, hogy a gyerek körül tartok csak napi szinten rendet és tisztaságot (a szobájában vagy a nappaliban, ahol a legtöbb időt tölti). A szőnyeg ott mindig legyen felporszívózva, a játékai elpakolva, és neki se engedd meg, hogy egyszerre többet előszedjen. Pakoljátok el együtt (segítsen ő is), amivel már nem játszik. Addig nem vehet elő újat. Ha rend van körülötte, sokkal nyugodtabb lesz a viselkedése. Ne legyen háttérzaj, tv-t, rádiót, laptopot kapcsoljátok ki, mert az is túlpörgeti. Kizárólag akkor tegyél be neki zenét, amikor közös programként énekeltek, táncoltok. Utána megint kapcsold ki. Egyébként a tv/mesenézés megvonása nálunk 4 nap után drasztikus változást hozott pozitív irányban, úgyhogy megéri a következetesség. Jelölj ki napokat, amikor van mese pl. hétvégén, egyébként meg ne legyen.

Ami nekem szemet szúr a leírásodból, hogy nem játszol vele, csak pakolsz egész nap. Ne tedd! Neki arra van szüksége, hogy vele foglalkozz. Ezért húzza az időt evésnél és altatásnál, mert tudja, hogy az a ti időtök, akkor figyelsz rá. Ha egész délelőtt játszol vele, délután még sétáltok, játszótereztek, akkor ezek az időhúzások is el fognak tűnni. Tudod motiválni, hogy egyen gyorsan, mert utána pl. mehettek hintázni.

A takarítást én úgy csinálom, hogy szombaton megkérem a gyerek apját, hogy vigye ő játszóterezni, addig én kitakarítom a lakást, kb. 2 óra alatt. Ezzel magamat is ráveszem, hogy iparkodjak, ne maradjak le a részleteknél, mert be kell fejezni mielőtt hazaérnek.

Remélem tudtam segíteni.