Ha a gyereketek "rossz" példát mutat másoknak, rászóltok?
Nem igazi rosszalkodásra gondolok, hanem mondjuk koszolásra. Nálunk ilyen szokott előfordulni rendszeresen, hogy pl a helyi falusi játszótéren az én kislányom boldogan hempereg a gyöngykavicsban, lefekszik a homokba, beássa magát. Engem nem érdekel, ha összepiszkolja a ruháját, kimosom, szevasz. A "felfázástól" sem rettegek, azt baktériumok okozzák, a családunk nem is hajlamos rá. A természetes kosszal laza vagyok, azért gyerek, hogy koszoljon.
Olyan élvezettel dagonyázik meg hempereg, hogy más gyerekek is kedvet kapnak, aztán persze röpködnek a szülői "Ne feküdj a földre, ne menj a pocsolyába" utasítások. Ezt is teljesen megértem, de mintha az lenne a kimondatlan elvárás, hogy én szóljak rá a saját gyerekemre, hogy ne csábítsa a többieket a "rosszba".
Tavaly ősszel, egy szép meleg, száraz, indiánnyári napon történt, hogy a kislányom épp "kavicsangyalt" csinált a gyöngykavicsban, egy másik idegen kislány is csatlakozott, de az anyukája rászólt, mire mindkét gyerek felült és RÁM néztek, hogy akkor mi legyen? Tök kínos volt, a másik anyuka persze robbant, elparancsolta onnan a lányát, én meg az enyémet megkértem, hogy most a békesség kedvéért játsszon mást, mert a másik kislánynak fáj a szíve, mert neki ezt nem szabad. Így meg az enyémnek fájt a szíve...
Olyan szociális analfabéta vagyok az ilyen játszótéri nüanszokban, nem tudom, hol kell végződjön az alkalmazkodás és hol kezdődjön a lányomért való kiállás. Elvégre nem csinált semmi rosszat, de a másik gyereket sem akarnám az anyja ellen uszítani.
Mi ilyenkor az elfogadott etikett?
Szerintem teljesen korrektül csináltad. Én a másik oldalon voltam egyszer, amikor egy kisfiamnál fiatalabb gyerek kólát kapott a játszón. Kérdezte a kisfiam, hogy ő miért ihat olyat (persze a háztartásunkban már találkozott vele korábban) és mondtam, hogy azért, mert az ő anyukája megengedi. Slussz passz, nem is volt tovább téma. De szerintem pocsolyában ugrálásnál is volt már hasonló, amikor a gyerekeimen nem gumicsizma volt, így megértették, hogy ők csak a kisebbekben bohóckodhatnak.
Szóval szerintem a sikeres helyzetmegoldáshoz a másik szülő is kellene ilyen esetben.
Én korlátozom a gyerekem, mert emlékszem milyen volt, mikor utánozta a butaságot. Illetve nem mindenki van kocsival, nem mindenkinek szabad az egész napja, nem mindenkinek 5 perc hazaérni és a ruha is van, akinek többet jelent.
Mondjuk ilyen nálunk sosem volt, a gyerekem nem szeret koszos lenni, pedig ez még a beleférős. Nálunk olyan van, hogy nem állhat fel a hintára, nem mászhat visszafelé a csúszdàn, nem egyensúlyozhat a mászóka szélén, nem szórhat homokot, nem ugorhat ki hintából, mikor mások is vannak. Akkor az általános jó viselkedésre koncentrálunk, betartani a szabályokat. Aztán ha nincs senki, úgy érzi jól magát, ahogy tetszik.
Pont nem érdekelne mit gondolnak mások. Ha én megengedem a gyerekemnek, akkor had csinálja. Saját magát koszolhatja a jatszón, másokat nem. Általában ő szokott lenni az első mezítlábas, sarazós is amint jobb idő van.
Mikor szépruha van rajta, vagy nincs ott a helye épp a koszolásnak, akkor elmondom neki hogy most ne, megérti. A játszón lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!