Mit szólnál, ha gyereked naponta sírva jönne haza, nem akarna oviba/iskolába menni és bent azt mondanák minden a legnagyobb rendben?

"Nincs, szerinte mindenki utálja"

Nos, ha valakit mindenki utál, ott nem a mindenkiben van a hiba.

Amugy nekem is hihetetlen a gyereked története. Semmi haszna nincs belőle a tanárnak, hogy hazudjon ilyesmiről. Amit tehetsz, az pl elviheted a gyereket nevelési tanácsadóba és ott kerheted, hogy menjenek ki kornyezettanulmanyra az iskolaba. Nálunk is mentette anno mondjuk kérés nélkül a gyerekpszichologus, mert olyan negatív jellemzést kapott a gyerekről az osztalyfőnöktől, hogy azt mondta, neki először látnia kell ezt valóságban anélkül, hogy a gyerekkel előbb személyesen találkozna

#12 vel értek egyet. Kell a szakember véleménye.

A lányom most elsős. Teljesen új közösség. Náluk is van olyan gyerek aki kevésbé népszerű, de mindenkinek van "barátja" még a kissráccal is játszik 1 gyerek. Egymást választják párnak.

Szóval nekem is furcsa hogy ilyen kisgyerekeknél egy egész osztályból senki sincs aki szompatizálna vele.

A végére kell járni a dolognak. Ha kell nyilván osztályt,/sulit váltanék. De nem ezzel kezdeném

ÉN pont ilyen voltam.

A gyereked szenved,és tényleg így éli meg.

Az iskolaváltás nem fog segíteni, 4 általános iskolába jártam(mondjuk nem ezért,hanem mert állandóan költöztünk),sőt nálam extrém módon rontott a dolgon.

Ami biztos már,és mindent megmagyaráz nálam,hogy ADHD-s vagyok, asperger érintetség sem kizárt,de ezzel az én szüleim, meg senki nem foglalkozott 40 éve,csak simán rámondták, hogy lusta vagyok, meg buta, meg ilyesmik.A gyerekek mindig kifogtak, csúfoltak minden miatt,persze néha játszottak velem,hogy ha valamit elrontottam, megint legyen alap röhögni rajtam.A tanároknak semmi sem tűnt fel, hisz nem ők élték át azt amit én,és mivel csendes visszahúzódó voltam,úgymond egy jó gyerek,nem gondolták,hogy baj van.A kiszolgáltatásomhoz nagyon hozzátartozott,hogy az én anyám BÁRMIBEN BÁRKI MÁSNAK igazat adott MINDIG.Soha életében senkivel szemben nem védett meg,és nem állt ki értem.És sosem adott eszközöket sem, hogy hogyan védjem meg magam.Biztos tudta,érezte hogy más vagyok mint az átlag gyerekek, de ezt nagyon szégyellte. Valószínűleg neki sem voltak eszközei a helyzet megoldására,de a szégyen miatt nem is keresett ilyet.

Én végigszenvedtem az altalanos iskola 8 évét, előtte az óvodát is, mert mindig megtalált egy-egy agresszor kislány, aki leuralt, elszeparált a többiektől, zsarolt, terrorizált, én meg azt hittem, nem mondhatok nemet. Mivel apám hasonlóan viselkedett anyámmal, azt hittem, ez így normális. Anyam mondogatta, hogy jaj, de jó, hogy van kis barátnőd. En utáltam ezeket a kislányokat, de hát a felnőttek azt mondták, hogy ők a barátnőim, hát akkor oké, nyilvan velem van a baj. A tanárok imádtak, mert velem soha semmi baj nem volt, kussban voltam, anyámnak mindig zengték az ódákat, aki meg boldog volt, hogy minden mennyire rendben van. Én meg alig emlékszem valamire ezekből az evekből, csak a szenvedésre. Elvették a gyerekkoromat. Ha panaszkodni mertem, azt mondták, bagatell, ugyan már.

Ennél az is jobb lett volna, ha full kirekesztenek. A kamaszkorom borzalmas volt, megfelelési kenyszer, szerepjatszás, folyton azt éreztem, mindenki más tudja, hogy kene viselkedni, hogy kell boldognak lenni, csak én nem, defektes vagyok. Beleugrottam egy pocsék hazasságba, 10 évvel később lettem elég erős elválni, addigra elszedte az összes pénzemet, adóssággal kezdhettem újra alberletből 30 évesen. Mára van szerető párom, gyerekeim, jól vagyok, de lehetett volna ez máshogy is, és az elvesztegetett eveimet soha senki nem adja vissza.

Kérdező, higgy a gyereknek, mert csak te vagy neki, másnak az az érdeke, hogy ez így maradjon, kuss legyen és békesség. A tanár nem feltétlenül látja a gondot, nagyon le vannak terhelve, nekik csak az kell, hogy ne legyen látványos balhé, nincs idejük a csendesek problémaival foglalkozni. Ha csendben van, rendben van. Pszichológushoz is el lehet vinni nyilván, legalább átéli, hogy rajtad kívül van még felnőtt, aki meghallgatja.

Mondjuk a környezet tanulmányos hozzászólás engem is érdekelne, hogy az óvodában 2 hónapja megy a huzavona, ugye kis csoportos a gyerekem. Kíváncsi lennék egy ilyen egész napra meg bepisilésre meg arra, hogy viszik ki a gyerekemet tényleg wcre, mert múltkor reggel már én szóltam rá az óvónőre, hogy a gyerek ellenkezett, hogy nem akar menni, mert már húzta volna maga után.

Mondjuk az a baj, ha be is megy egy ilyen ember környezet tanulmányozásra az nem fest hiteles képet, mert a tanár is tudja, hogy kontroll alatt van, vagy óvodapedagógus. Az ilyet csak függetlenül engedném, hogy az óvónő se tudja, hogy az az ember milyen céllal van ott. Nálunk eleve probléma van, mert az óvoda szerint a gyerekem a szoba tisztaságban problémás, de érdekes módon csak ott, otthon nem. Az én gyerekemet leminősíti, de múltkor elszólta magát, hogy ja amúgy a fél csoport ilyen. Elküldtek minket készség fejlesztésre, ahol azt se tudták miért mentünk oda. Vázoltam a problémát, a fejlesztő az óvodára mutogat az óvoda meg a fejlesztőre. Az óvoda kitöltette a 6 oldalas nyomtatványt és megállapították, hogy SNI gyanús a gyerekem és 4 éves létére egy 2 éves szintjén van, a fejlesztőben meg beszél, rajzol, énekel a gyerekem. Ott meg a fejüket fogják, hogy ez most mi... Természetesen az óvoda kérésének nem tettek eleget, nem kezdték el jobban vizsgálni a gyereket, mert 1) 2* volt eddig ott a gyerekem 2) így picit nem tartják hitelesnek az óvoda véleményét.. És akkor Te mint szülő, döntsd el mi a jó, vagy kinek van igaza.

Az óvodában jöttek azzal is, hogy a gyerekem anyás, mert hogyha baj van, anya megöleli ad neki puszit, de még én is, hogy az apja vagyok. Mégis ki a f.szom ölelje akkor meg a gyereket, ha baja van. Ezért vagyok az apja, hogy szeressem!

Én egy dolgot látok, az óvoda pedagógusok legjava csak úgy kezeli a gyerekeket, mint az operátor a gyárban a szalagon lévő termékeket. Irreális elvárás elé rakják a pici gyerekeket, és persze elégedetlenek a 160-200 ezres fizetéssel. Óhatatlan, hogy én is elégedetlen lennék, és a pénzből fakadóan, tesz rá a munkájára, csak legyen valahogy! Van egy olyan réteg, akit köztük lehetne motiválni pl 300 ezres fizetéssel, meg 400 ezressel, de van, aki a pénz után is bunkó maradna. Az általános megfigyelésem, hogy ezek a pedagógusok, akár bölcsődei, akár óvodai legyen, általában egy pénzes palit fog ki, dolgozni nem akar gyárban persze, mert három szak, 12 óra áhh és inkább csinálja ezt. A másik variáció az, hogy szülőknél lakik, mert ebből a pénzből ugyan ki nem jön.

Mondjuk ha SNI gyanús a gyerek, és fejlesztésre küldik, és a szülő szerint ezzel leminősítik a gyereket, akkor ott azért a szülővel is gond van. Azért küldik, mert segíteni akarnak. Ha meg nem tesznek semmit, akkor az a baj.

Kérdező, azt mondjuk eddig nem írtad, hogy a gyereked SNI-s, és indulatkezelési gondjai vannak.