Más ennyi idős gyereke is küzd ezekkel a problémákkal?

"Az utóbbi időben egyáltalán nem akar normális főtt ételt ebédelni, csak ropit, sajtostallért, dörmit vagy tejszeletet"

Az én hasonló korú gyerekem nem ismeri ezeket a dolgokat, ezért nincs ilyen problémánk. Heti 1-2 alkalommal kap kukit vagy valami kis falatnyi rudit, de egyáltalán nincs napi szintű nasizás, hogy azt érezze, neki ez ebéd helyett jár, mert úgyis kapni fog.

Vedőnőt nem kerdezted?

Nem mered kivárni h valóban éhes legyen? Nasival csak elcsapja az étvágyát...

A fiam sem tudta, hogy van más lehetőség, sem arra hogy mit egyen, sem arra, hogy hol.

Így a kis székében evett önállóan 1.5 éves korától ha fáradt akkor én folytattam, 8 hósan kapott kanalat és onnan szépen haladtunk.

A bili meg van akinek egyik napról a másikra alakul, van akinek idő kell, 3 évesen levettem, volt pár balaset, csak pisi.

Ha választhatnék én is inkább dörmit ennék tökfözelék helyett nyilván. Sőt a kisfiam is azt választaná, de mivel nem választhat, ezért azt kap amit főzök. Ne tarts otthon nasit, és akkor hidd el éhes lesz, eszik.

Te vagy az anyuka ,neked kell irányítani nem neki, te szabd meg a határokat, ne ő. Nagyon rossz irányba haladtok, állj a sarkadra és kezd el nevelni.

Szobatisztaság ráér, ritka manapság 2 évesen.

Egy óvodapedagógus

Nálunk is szereti az édességet a 2 éves, de azért lehet vele már "bizniszelni". Mondjuk arra vigyázni kell, hogy konkrétumokat mondjak, mert az "egyél egy picit, és utána kaphatsz tejberizst" az úgy néz ki, hogy eszik egy negyed falatot, és aztán kijelenti, hogy ő evett egy picit, most már jár a tejberizs :D Ha konkrétan megmondom, hogy egye meg a répát a levesből vagy egy egész fasírtot vagy valamit, és csak akkor jár a desszert, akkor azt elfogadja. Nem mondom, hogy egyetértek ezzel, sőt, de azért mégis csak el lehet érni így, hogy normális kajából is lecsússzon pár falat.

Az etetés viszont olyan dolog, hogy én rábízom a gyerekre, mennyit eszik, nem etetem. Ha eszik egy falatot, akkor annyit, ha semennyit, akkor semennyit. Éhen halni nem fog, ha nem etetem, akkor sem. Nem szabad görcsösnek lenni a témában, mert azzal alapozod meg a későbbi étkezési zavarokat. Néha kínálgatni kell, megkérdezni kér-e ezt vagy azt, de erőltetni nem szabad. Nekem legalábbis ez a mantrám. A gyerek meg lehet, hogy nem hatalmas nagy étvágyú, viszont mindent szívesen megkóstol, és a bölcsiben is ájuldoznak a gondozók, hogy kb az egyetlen a csoportban, aki sosem hagyja teljesen érintetlenül a kaját.

A szobatisztaság szerintem is korai. Ha nem akarja, kár erőltetni, oviig van egy évetek, addig még rengeteget fog változni. Nálunk sem szobatiszta még, érdekli a téma, de nem működik a gyakorlat. Sokszor kéri, hogy vegyük le a pelust, húzzunk inkább bugyit, de akkor csak a bugyiba pisil/kakil a pelus helyett, hiába tudja és mondja is, hogy oda nem szabad, csak vécébe/bilibe. Nem szól előre, csak utólag, ami persze jó irány, de azért mégsem a teljes érettség jele. Én hagyom, hogy a maga tempójában fedezze fel, ismerkedjen az érzéssel, nem lesz pelenkás 20 éves koráig, szóval nem kell sürgetni. Majd megérik erre is egyszer.