Mi járhat azoknak az apáknak a fejében, akik a gyerek születése után a feleségüket besorolják csicska, cseléd, takarítónő, mosónő, háztartási ellátógép sorba?

Nem hagyom magam ( az ismerős anyukák sem), ezért állandóak emiatt a leminősítések, viták.

Beszélgetésnek induló dolgok nem vitték eddig előrébb, vita lett sokszor akkor is.

Igen, itthon henyélünk anyukák és lógatjuk egész álló nap a lábunkat. A gyerekeink ( mindenkinél több) meg elvannak,maguknak míg mi ülünk és hízlaljuk magunkat, várva, hogy 12 óra munka után megfáradtan hazatérjenek a családfők és kiszolgáljanak minket és ránézzenek a gyerekekre majd pesztronkálják őket reggelig életkoruknak megfelelően.

Nálunk pld pontosan ez volt. Megszületett, hazajöttünk, onnantól csak dolgozni jár, mint egy királyfi sztaffal a háta mögött, még a szennyes ruháját is az ágy mellé dobja csak, azt mondva, hogy időm rengeteget van rá, hogy elrakjam onnan és ez a családanyák dolga, mit hisztizek. Hazajöttünk a babával és akkor aznap ez volt mikor átöltözött és várakozott, hogy elkezdjek végre valami vacsorát főzni ( császáros voltam, elmagyarázták neki, hogy az ilyen nem igazi anya, aki nem szenvedett meg a gyerekért a szülés alatt, a heg semmi a szüléshez képest, nem kell kímélgessen).

Volt kettőnknél is a gyerekeink között több év is, mikor dolgoztunk ( bejárós, nem távmunka, teljesállás nem részmunkaidős).

Abban az időszakban is megmaradt az, hogy csak dolgoznak,nekik semmi dolguk,mert nekik gyerekük van ( pld tányér az asztalon marad, mert én takarítok a konyhát majd).

Hogy elmenjek mondjuk egy munkahelyei évvégi partyra szóba sem jöhet, mert anya vagyok ( náluk 2 napos ottalvós a karácsonyi ünnepség, fel se merült, hogy ő ne menjen).