Minimalista/egyszerű módon nevelik a gyereket azoktól kérdezem vannak kinti játékaik? Nagyobb dolgaik mint pl bringa, roller?

Nem azt mondja senki, hogy ne vigyük a gyereket sehova, de egyrészt ne tegyünk már úgy, mintha az ő igénye volna 3 évesen 16 országot bejárni, másrészt pedig az főleg gáz, hogy a homokozólapát felesleges egy kiscsoportosnak, de a világ körüli út az milyen jó.

Nekem anyám volt ilyen világjáró, és persze vitt minket is mindenhova. Őszintén? UTÁLTAM! Állandóan utazni kellett mindenhova, mert az milyen jó, és milyen nyitott leszek a világra, én meg csak kínlódtam az összesen. Az osztálytársaim egész nyáron egymással bandáztak a játszón, én meg soha nem mehettem, hanem hálásnak kellett lennem, amiért a dögmelegben, szomjasan vonszolhatom magam, és csodálhatom a romokat. És nem egy-két alkalommal, hanem egész nyáron. Mindig a helyi gyerekeket néztem irigykedve az összes ilyen úton, hogy ők bezzeg milyen vidáman játszhatnak.

Szomorú gyerekkorod lehetett.

Érdekes, nekem meg pont az ellenkezőjét váltotta ki a sok utazás, mert mi is sokat utaztunk. Apám mindig azt mondta, hogy amit megtanulok, meg amit a saját szememmel megtapasztalok, és az utazások élményei, amiket soha senki nem vehet el tőlem. És igaza volt.

3 évesen????

Itt most ezen van a hangsúly.

Vinni kell persze, de ha kicsit nagyobb lesz.

Azt hittem pl a világjáró családtól Timi példája jó

Nekik jó. Mellesleg a hétköznapjaikba nem látsz bele, nem tudod mit csinálnak otthon a kissráccal. Nekik az utazás a hobbijuk, és azt közvetítik, hogy ez gyerek mellett is megoldható. A gyereked lemaradása abszolút miattatok van, mert vakon követtek valamit úgy, hogy hiányos az információtok. Azt hiszed, elég inger az, hogy a gyerek világot lát. Hát én biztos vagyok benne, hogy Timiék nem csak ezzel adnak ingert Poldinak, de erről nincs szó, mert az oldal az utazásaikról szól.

Szerintem az aranyközépút a helyes. Nyilvàn vigye a gyereket ha kedve/pénze engedi, mert jó dolog utazni. De a ló túloldalára se kell àtesni, azaz nonstop csak megyünk nincs megàllàs, de a gyerek luxusként gondol egy lapàtra, meg egy egyszerű programra az ovistàrsakkal. Nevetseges

Amúgy az egyik koràbbi kommentelő jó példa rà, hogy mennyire kontraproduktiv is lehet ez a kényszeres menés. Mikor nem egy olyan élmény lesz belőle, amit a gyerek is izgatottan vàr, hanem majd àtcsap ilyen huvazze màr megint vonszolnak érzésbe. A legkedvesebb ételem is tuti megutàlnàm ha hànyàsig tömnének vele. Ez egy felnőtt hobbija nem a gyereké, el kéne fogadni.