Hátrányára válhat egy kisgyermeknek az orvosilag nem alátámasztott "felesleges" fejlesztés?

Az meg se fordul a fejedben, hogy a "szerintem" mögött az áll, hogy már olvastam/kértem erről szakvéleményt?

Emellett annyira nem vagyok laikus, hogy egy fejlődésneurológiai témában olvasott cikkeket ne tudjam megalapozottnak vagy hiteltelennek tartani. Valószìnű, hogy közelebb áll a téma a szakmámhoz, mint a Tiedhez.

Amúgy meg ahogy az előző írta, a kérdező itt kért véleményt, valószìnűleg nem csak tsmt-terapeutákkal áll szóba.

Látom, az előző még a válaszolókról is tippelget, hogy kinek mi a szakmája. Egyre "szakszerűbb"...

Nem mellesleg veled is egyetértettem a korábbi hozzászólásai kapcsán, akárcsak a ápr. 3. 00:01 válasszal, amire hivatkoztam.

Sőt, még fel is pontoztalak korábban, Derja, ennél a kérdésnél adott válaszaidért.

De az iménti hozzászólásod kapcsán AZONBAN nem ártana magadba nézned.

21:43 ÉS 22:09 -et mind én írtam.

Nézz magadba légyszíves, Derja, a 22:04 válaszod kapcsán...

21:43-es válaszomban egy szóval se fejeztem ki semmi olyat, hogy "mindenki rosszat írt".

Hanem azt, h az az előttinél a pont, mert ő írta meg a lényeget.

Nem azt fogalmaztam meg, hogy "kizárólag az a jó válasz", hanem hoyg ő (ápr. 3. 00:01) világított rá a legpontosabban a lényegre, szakmailag.

Hanem abban látom a problémát, amikor vak vezet világtalant, teáht amikor valakinek egészen más a szakmája, mégis beleszól gyermeknevelési kérdésekbe. Tapasztalatot megosztani azt oké. De nem szaktanácsot adni.

Derja, te végig helyes választ adtál, meglátásom szerint. Én is szakirányban végeztem.

Azonban a 22:04-es válaszod eléggé beképzelt lett, és lekezelő, már ne is haragudj...

Hát ne haragudj, nem akartam lekezelő lenni, beképzelt meg nem vagyok szerintem, csak egyszerűen nem tartom ennél a kérdésnél adekvátnak a kritikát, a válaszolók mind mérsékelt, normális választ adtak szerintem.

Más kérdésnél se szeretem ezt a gúnyolódást a gyakori népén, ha jobban ért hozzá, írja le.

Pont a gyereknevelés olyan téma, ahol nagyon hasznos ismeretanyagot szerez egy "laikus" is utánaolvasva, vagy csak a saját tapasztalata révén.

Aki itt kérdést feltesz, erre kérdez, véleményt, tapasztalatot.

Abban meg mi a rossz ha azt mondom egy szakmára vagy egy témára, hogy nem teljesen idegen a szakmámtól? Nyugi, atomenergiás vagy fényképészeti témában nem írom ezt.

De magamba nézek azért szívesen, visszaolvasom később amit írtam, hátha másképp érződik.

"Más kérdésnél se szeretem ezt a gúnyolódást a gyakori népén, ha jobban ért hozzá, írja le."

Hol volt itt gúnyolódás és hol volt írva, hogy "mindenki" ilyen volna?

- Az én tiszteletteljes válaszom ez volt:

"ITT A PONT! Végre egyre többen gondolkodnak szakemberek válaszain is, nem pedig csupán tippelgető szülők szavain"

Most pedig idézem a kritikán aluli odahányt válaszokat, a konkrétum kedvéért:

"19 akkor akadjál ki [...] itt bizony laikusok adnak tanácsot"

Jelen reagálásom erre:

Ez úgy hangzik, mintha baj volna a fejcsóválásom, mert látom, hogy sok esetben sajnos vak vezet világtalant, és a más szakmában valóban -sok esetben- remek emberek tanácsot merészelnek adni olyan szakterületen, amely viszont nem az ő szakterületük pl gyermeknevelés, gyermekpszichológia.

Bocsánat, de én pl nem szólok bele a mérnökök szakmájába, mert nem vagyok hajlandó okoskodni ,se tippelgetni a mérnöki szakma kapcsán.

Akkor egyesek miért is okoskodnak a gyermekpszichológiáról, és a gyermeknevelés gyakorlatáról, akiknek nem szakmája? Én kérek elnézést...

Ugyanis nekem történetesen gyermekneveléssel kapcsoaltos a szakmám, így tiszteletben tartom a mérnököket, a fodrászokat, asztalosokat, addig, amíga saját szakmájuk terén adnak tanácsot.

További idézetek a többiket válaszai közül:

"Nem tudom elképzelni, hogy mi hátrányt okozna."

Azt a betyár.... Gratulálok, kedves kolléga, kérek szépen szakmai idézetet a mondandód alátámasztására, mert az azt fogja jelenteni, hogy mésge m vezetted félre a kedves szülőt, ami az ő gyerekén csapódik le.

"Biztosan nem árthat, sőt, valószínűleg hasznos is lesz."

Ismét meghajlpok őméltósága lehengerlő magabiztossága előtt, lásd: az előtte levő válasz hanyag, magabiztos jellegét.

Micsoda odahányt, püökhendi válaszok. És ebből következően ugye "én vagyok beképzelt". Ez érdekes logika....

"Végre egy szuper szülő,aki előre gondolkodik!"

Hú, nagyon előre... annyira, mint amikor a kertész sietteti a fejlődést, tönkretéve evvel a növényt.

Valójában igaz a mondás: türelem, fejlődő gyermeket terem - de ezt már én állítom. Az idézőjelek meg egyesektől származnak, a kérdés alatt válaszok KÖZÜL. Mert hogy avval kezdtem, hogy "ott a pont"; és hogy Derja jó válaszokat adott. Eleinte.

"De amúgy kárt nem teszel vele .. 😊"

Bocsánat, a végén az nem NEVETÉST jelent, az etmit ikon?

Én vagyok gúnyoros, mert idéztem egy hozzászólást...?

Az emitikont lefordítva:

"HEHE, De amúgy kárt nem teszel vele"

Miért is nem okoz nagy kárt vele?

Szakirodalmi hivatkozást kérek szépen, tisztelettel!

Amikor meg kifejezetten szakirodalomből idézek, még nekem is szoktak esni időnként.

Ha megdícsérek valakit ("ott a pont!"), akkor is nekem esnek, mondván, hogy miért nem inkább azokat dícsértem meg, akik odahánytak egy, a szakmájuktól távol eső választ, így ártva a szőlőknek és gyerekeiknek, félrevezetve az aggódó szülőket.

Szántam időt elmagyarázni azt, amit egyszerű szövegértésével egyesek részéről rég meg lehhetett volna oldani. Ez az én hibám. A hibám, hogy minek fordíttam erre időt a jelen hozzászólásom által.

Aki belém akar kötni, úgy is belém köt.

CSAK A SZÜLŐT LEHESSEN FÉLREVEZETNI - eza többség hozzáállása. Nem direkt, csak hát... A többség szeret beleszülni mások szakmájába. Hogy miért? honnan tudjam, miért teszik. Én buta vagyok.

Nem sértődékeny vagyok, mint a többség, hanem buta vagyok, nyilvánvalóan. Hátha ért a magyarázatból, akiknek szüksége van erre. Elmagyaráztam, h én buta vagyok, a többség meg bizonyára korrekt és nem vezeti félre akaratlanul se a szülőket.

Akinek meg nem inge, kedves Derja...

Jól van, értem, mi bánt, de pl a "nem tudom elképzelni" válaszon pontosan látszik, hogy egy vélemény, teljesen korrekt a megfogalmazása.

Mindig a kérdést feltevő dolga szelektálni ízlése, hite alapján, mondjuk tény, azon én is kiégtem, aki a másikat direktbe lemajmozva közölte, hogy aki nem ad cukrot a kisgyereknek, az mekkora idióta, mert az agy csak cukorral működik 😆

De azért itt a baromság mellett a baromi magabiztosság is kellett.

Ennél a kérdésnél én ezt nem éreztem.

Nem akartalak megbántani. Reméljük a Kérdező értőn olvassa majd a tanácsokat.

Látom, hogy engem is idéztél. Valóban, bizonyos értelemben jogos, eleinte nem értettem jól a kérdést, illetve arra gondoltam, hogy ha elviszi felmérésre, úgyis megmondják, ha nem kell terápia, de ezt nem fejtettem ki sajnos.

Illetve nem akartam a sok megengedő, kedves válasz után ilyen károgó szenya lenni, mert egy másik kérdésnél úgy éreztem, túlzottan az voltam.

Meggyőződésem amúgy hogy inkább ártalmas mint hasznos az indokolatlan fejlesztő terápia, és elég sok érvet írtam emellett, amik még utána is eszembe jutottak.

De Te azért elég támadó vagy, nekem még mindig a Te szavaid hatnak lekezelőnek.

Nos, akkor még egyszer idézem a saját szavaimat, mert el akarom szúrni az időm a felesleges átbeszélésre. De csak hogy világos legyen:

- Az én tiszteletteljes válaszom ez volt:

"ITT A PONT! Végre egyre többen gondolkodnak szakemberek válaszain is, nem pedig csupán tippelgető szülők szavain"

Még egysezr idézem a szavaimat, mert többen rendkívül értőn olvasnak engem:

"Végre egyre többen gondolkodnak" - írtam én, amit lenulláztak és beszóltak ezért a válaszomért.

Milyen lekezelő voltam, én állat... :(

Hiszen a magabiztos, beképzelt válaszokat NEM dícsértem meg!

Hogy is lehettem ilyen bunkó... :( Reméljük, a sok-sok magabiztos, szakmai tudást nélkülöző válasz segíteni fog a kedves kérdező szülőnek, amelyeket NEM én írtam. Segíteni fog biztos, a szülőkőn.

Hibásan gyereket nevelni.

Együttérzésem a kérdezővel. Bár nem biztos, hogy tudja: akaratlanul is félrevezették őt a legtöbben. Meg még sokakat, akik szintén olvassák a váalszokat, és gyerekük van.

Jaj! Megint idéznem kell egyesek válaszait, hátha érthetővá válik egy-két dolog. De jó, hogy gondoltam a kötözködőkre... Az ő kedvükért idézem az egyik, tipikus itteni választ, ami NEM az én válaszom:

"De amúgy kárt nem teszel vele .. 😊"

Nevető jellel a végén.

Idézőjel bezárva. Mert ezt NEM én írtam. Hanem egy igencsak magabiztos hozzászóló, szakmai érvelés nélkül.

De amúgy... pökhendi nyilván én vagyok. Így van.

Szegény aggódó szülők... Hát, kedves szülők, talán jobban teszem ezután, ha a pökhendi, magabiztos válaszolókat fogom inkább eztán megdícsérni...?

Mivel egyesek bunkónak tartanak engem, csak mert "én támadólag" megdícsértem egy helyes választ, és "én támadólag" NEM bizonyos pökhendi válaszolókat dícsértem meg...

Juj! A dícséretemről szóló idézet már nincs is a fejekben, csak az alaptalan sértődöttségük sebeit nyalogatják... Hajaj...

Hát akkor melózok megint, és ISMÉT idézem magam sorait, ezt írtam, ami belekötöttek:

"ITT A PONT! Végre egyre többen gondolkodnak szakemberek válaszain is, nem pedig csupán tippelgető szülők szavain"

Még egysezr idézem a saját szavaimat, mert többen rendkívül értőn olvasnak engem:

"Végre egyre többen gondolkodnak" - ezt írtam, én bunkó... Ejnye már.