Hátrányára válhat egy kisgyermeknek az orvosilag nem alátámasztott "felesleges" fejlesztés?

Ettől függetlenül pár alkalom nem árt csak értelmetlen.

Illetve maga ez a hozzáállás, hogy orvosi diagnózisokra adott kezeléssel kellene nemlétező gondokat megelőzni, ez nem szerencsés.

Plusz hátrány, hogy a dackorszakos gyereknél a felesleges vezetett program és utasítások fokozhatják a dacot. Nekik általában elég teher alkalmazodás szempontjából a sima mindennapi élet, és a szabadban töltött kötetlen mozgás, játszótér sokkal jobban relaxálja és fejleszti őket.

Egy ilyen tornasornál van egy ismétlésszám, rögzített feladatok. Ami egy adott gyerek elmaradásaira van szabva. Ha nem csinálják úgy ahogy javasolja a szakember akkor értelmetlen.

Most Te az egészséges gyerekedet akarod megerőszakolni hogy ne szaladgáljon, babázzon bármi hanem na, kell még 5 egyensúlyozó feladat stb?

Tehát még egyszer: vannak NEM terápiás, hanem játékos mozgásfejlesztő foglalkozások, amik EGÉSZSÉGES gyerekeknek valók, színesek és szórakoztatóak, énekléssel, csoportos játékokkal, kicsiknek mondókákkal stb. Ezek bárkinek jó tesznek, és hozzájárulnak az egészséges gyerekek fejlődéséhez. Pont a dackorszak átélésében is hasznos, de a tanulási nehézségek megelőzésében, stresszkezelésben, szociális érzék fejlesztésében is hasznát látja nem csak a gyerek, hanem az egész család.

Persze értem, hogy itt a gyakorin mindenki elektroműszerész, álomfejtő, kapcsolati guru, dietetikus és biztonságpolitikai szakértő egyszerre, de a fejlesztés is egy szakma, amihez lehetőleg akkor érdemes hozzászólni, ha az embernek van némi tapasztalata.

15. Senki nem mondta, hogy sosem szabad semmilyen foglalkozásra vinni, amit egészséges gyerekek kötetlen szórakoztatására találtak ki.

A kérdés az volt, hogy fejlesztő terápiára vigye-e.

Nem értem a kifakadást.

Mi rengeteg terapeutával dolgozunk együtt kislányom állapota miatt (halmozottan sérült), nagyon sokat beszélgetünk.

Mindannyian azt mondják, hogy a terápiák megfelelő fejlődésmenetet mutató gyerekeknél feleslegesek és akár károsak is lehetnek, pl felgyorsítanak olyan érési folyamatokat, amik így nem megfelelően mennek végbe; egyes fejlődési fázisok felületesek maradnak stb.

De mivel laikus szülőként mi úgysem tudjuk eldönteni, hogy kell-e fejlesztés vagy sem, első alkalommal mindig felmérik a szakemberek a gyereket, hogy szükseges-e az adott terápia. Tsmt, dszit, ayres stb torna nem olyan mint egy ringató foglalkozás, hogy odamegy az ember, fizet x forintot és lemegy az egy óra. Mi az egészséges gyerekeinket elvittük felmérésre (van többféle vizsgálat: életkor, szülő által tapasztalt aggasztó tünetek stb alapján), és egyik gyermekünknek tsmt-t, másikuknak dszitet javasoltak, harmadikuknál pedig mindent rendben találtak, így neki nem kell fejlesztés.

"Mindannyian azt mondják, hogy a terápiák megfelelő fejlődésmenetet mutató gyerekeknél feleslegesek és akár károsak is lehetnek, pl felgyorsítanak olyan érési folyamatokat, amik így nem megfelelően mennek végbe; egyes fejlődési fázisok felületesek maradnak stb."

ITT A PONT!

Végre egyre többen gondolkodnak szakemberek válaszain is, nem pedig csupán tippelgető szülők szavain, hogy "hehe, szerintem nem káros, ugyan, miért is volna káros..."

Tippelgetni bárki tud, csak avval sajnos többnyire árt az ember!

Gyerekek életéről van szó! Mi az, hogy "szerintem tanácsot adok szerintem így, szerintem úgy"...? Jóból kérdezem...

A tanulmányaim vonatkozásában bátorkodtam véleményt mondani.