Nehéz napokat élünk a 2 éves lányunkkal és jól jönne pár praktika, tudnátok bevált módszereket ajánlani?
Van már egy nagyobb gyermekünk viszont ő enyhe Asperger-szindrómas, a nála bevált dolgok részben jók most, részben nem. Jelenleg a kislányunkkal gyakorlatilag sehova nem tudunk stresszmentesen elmenni, mert szinte biztos, hogy ha valami nem úgy van, ahogy neki tetszik (és hát ez nyilvánvaló) akkor irtó nagy patáliát csap. Tudom, hogy ez ennek az életkornak velejárója, tudom, hogy fontos hagynom a gyereket dönteni bizonyos dolgokban (a saját szintjén), tudom, hogy fontos megneveznem az érzéseit, hogy pl csalódott vagy dühös vagy fáradt, de valahogy szeretném megkönnyíteni neki a dolgot, mert láthatóan nagyon nehezen kezeli a saját érzelmeit.
Nyilván én sem és a férjem sem vagyunk fából és a sokadik vegigvonyitott napon már néha csak magamra csuknam a fürdőszoba ajtót és kibognem magam. Próbálok következetes lenni, vannak szabályainak, próbálom úgy alakítani a napjainkat, hogy minél kevesebb "szükséges" programunk legyen, de nyilván nem lehet mindent gyerek nélkül csinálni vagy nem csinálni, mert az élet nekünk sem feltétlen arról szól, hogy csak azt csináljuk amit szeretünk, szóval valahol szándékosan is szeretnem ha megtanulna kezelni ezeket a szitukat.
Ötlet, javaslat, tanács, bármi?
válasza:Kérdező, én úgy látom, hogy te elég ideges és frusztrált vagy.
A gyerek az anyja tükörképe!!
Amit rajtad érez, azt adja vissza.
válasza:Hiába kapsz ötletet, tanácsot, neked nem tetszik.
Olvassal akkor szakkonyveket baszki. És nyugodjal le mert a gyerek olyan amilyen te vagy
válasza:Használható ötleteket kértem. de mivel azt leírtam, hogy nem félek a gyerektől és nem is érzem azt, hogy ő irányítana ezert most már ezen nem léphetnek túl? Okok, megfontolom és elgondolkozok ezen is, de még egyszer leírom de tényleg uncsi már, hogy szerintem NEM EZ A PROBLEMA. Talán az apja az kissé engedékeny, de főleg azért mert ő alapból ilyen. De én nem érzem annak magam, sőt.
A nezz dadus sorozatokon túl vagyok. Alkalmazunk számos olyan eszközt amit ott láttam. Az szerintem is hasznos.
Nem szoktam olyankor bocsánatot kérni, amikor nincs okom rá. Ha arra érted, hogy sajnálom hogy csalódott az nem bocsánat kérés. Pusztán sajnálom mert szar neki, mert nem tudja még megítélni hogy ezek nem akkora tragediak, mint ahogy ő megéli őket.
Hogy visszatérjek a lenyeghez, eszembe jutott még pár gondolat. Pl ez az én én én dolog. Amikor mindent ő akar csinálni. Pl öltözni, vagy kidobni valamit, vagy akar az évesnél ő akar tányért elővenni magának. Ha van időnk akkor természetesen hagyom neki hogy próbáljon öltözni vagy barmit, de ha nincs akkor nem fér bele hogy 10 percig vegyen fel egy bugyogót vagy molyoljon a konyhában a reggelivel orakat. És ezt tudja is, de persze neki nem tetszik. Általában ilyenkor pikkpakk megfogom, rahuzom a ruhakat és haladjunk, hadd ordítson, hát így jártunk, de nemtudom más ezzel vagy egy hasonló helyzettel mit kezd? Más is néha erővel oldja ezeket meg és nem ésszel? Mert nekem reggelente nincs erre időm.
válasza: válasza:Kérdező, nyugi. Itt sokan lehordanak, ezt jegyezd meg. :d
Én sokat olvastam a pozitív fegyelmezésről. Nos, sok részével egyetértek, viszont nagyon sok mindent túlzásnak érzek. Igen, én is szoktam erőszakkal ruhát ráadni, ha nem halad. Túléli ezt is :)
Hát, taktika... Nem tudom. Én is következetes vagyok. Pl. Az itthoni medence vizét mindig elkezdi inni. Mondtam neki, hogy ha még egyszer iszod, bemegyünk, nem lesz ma több medence. Sajnos annyira következetes voltam, hogy mostmár direkt issza a vizet, ha végzett a medencézéssel, hogy vigyem be... Most szerinted? xD
Még csak másfél éves, most kezdődik a hiszti. Én is úgy vagyok vele, hogy ami nem megerőltető, pl ilyenek hogy most apa hintáztassa, hát csináljuk. De ami nem oké, azt egyszer sem. És kitartunk. Tudom, írtad, hogy te is következetes vagy, így ez nem segít. Az én lányom figyelmét még el lehet terelni könnyen a hiszti tárgyáról. Ma pl a Kékesen voltunk. Már hulla fáradt volt, rég alvásidő, mentünk vissza az autóhoz. Nem akart jönni, megállt üvöltve és lefeküdt a földre. Mondtam neki halál nyugodtan hogy nem maradunk, megyünk az autóba, ott tudsz majd aludni. Kb 5 mp alatt kitombolta magát, majd felállt és én ugyanúgy megfogtam a kezét hogy megyünk az autóhoz. Utána már jött velem. Kb semmit nem csináltam, ő jött rá hogy mi is fog most történni 🤷🏼♀️ mostanában kezdte el azt, hogy ha vmit nem engedek, pl ne menjen be a rózsabokorba, és megfogom,akkor meg akar harapni miközben hisztizik. Ilyenkor leguggolok hozzá, lefogom, mondom neki h mi lesz. Nem kérek bocsánatot meg nem mondom hogy sajnálom hogy így érez, nekem ez kicsit túlzás egy ilyen esetben, hogy ő be akar menni a rózsabokorba, na 😂 mondom, hogy nem megyünk be, mert megszúr. Ennyi, nincs apelláta.
Ma voltunk az állatkertben is, annyira büszkeséggel töltött el, hogy mindig amikor odaértünk egy új állathoz, elkezdett odamenni, mondtam hogy nem megyünk közel, mert megharap/megráz a villanypásztor stb. És minden egyes alkalommal megértette és hallgatott rám. 🤨🤷🏻♀️☺️
Szóval, igazából nem tudom miért írtam ezt a kommentet. Én szigorú vagyok, de közben nagyon szeretem és minden adandó alkalommal éreztetem is vele ezt. De érzi, hogy ki a főnök.
Hellyel-kozzel így csináljuk mi is. A pozitív fegyelmezesrol is hasonló a gondolkozasunk. Vannak benne használható dolgok, de nekem "kevés" szokott lenni az. Eddig amúgy tökre jól működött, de most egy pár hete változás állt be.
A nagynal nem volt ilyen erős pl ez az én dolog. Akarata is egész másképpen nyilvánul meg, mert a szociális keszsegei kb a beka feneke alatt vannak.. neki gyakorlatilag meg kellett (kell) azt is tanítani, hogy tudja értelmezni a másik ember gesztusait, stb. Ott egész másképpen érünk el eredményt.
A medencés sztori tanulságos de azért poén is valahol meg hát egyértelmű, hogy a gyereknek megvan a magához való esze. 😂
Köszi a választ 18as
válasza:Nem biztos, hogy hisztis helyzetben szükséges hosszan magyarázni neki ilyeneket, hogy: tudom, hogy most mérges vagy, mert nem úgy... Legalábbis a leírásból úgy tűnik, hogy nagyon kerek, barokkos körmondatokat használtok - bocsi, ha nem így van, de így írtad. Helyette röviden: Ha folytatod az ordítást, megyünk haza/nem kapsz fagyit/a parkolóban várunk, amíg anya vásárol stb.
Írtad, hogy auti a fiad. Sokszor bejön nem autiknál, ami hozzájuk lett kitalálva. Bár biztosan ismered ezeket, azért néhány közülük: vannak autik, akik ha látják felvételen a saját viselkedésüket, elmegy tőle a kedvük. Próba, szerencse, vegye fel egyikőtök a hisztit telóra. Amit hozzá kell fűzni, ilyenkor anya szomorú, mert ezt csinálod.
Vagy: egy dologban dönthet út közben, a többi anya és apa feladata. Pl az oldalakban. Ha ez nem elég, és hisztizik, akkor eddig tartott az ő utazása, valamelyik szülő hazaviszi. Boltban 1 kedvenc édességet választhat, ha ügyes volt. Hozzhatja az útra vagy programra a kedvenc játékát (persze max plüss vagy egyszerűbb játék). Ha hisztizik, az elmenekül anya táskájába. Ha nyugodtan tud maradni hiszti után egy 20 percet, akkor talán elő mer bújni. Ha ennyire szeret intézkedni, akkor pl ha hiszti nélkül hazaértek, ő nyithatja ki az ajtót (persze segítetek neki). Ilyenkor érdemes rövid sétával kezdeni, hogy tuti siker legyen, meg lehessen dicsérni, és elérje a jutit, hogy tudja, mi a tét. (ha van valami nagyon kedvenc, akkor az legyen az, de csak ilyenkor kapja meg, sima hétköznap ne legyen elérhető számára).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!