Mit csinálnál? Hisztis gyerek

6 éves gyerekednél:

A szobája káosz, nem vagy a nagy rend híve, de nincs egy talpalatnyi terület sem a hatalmas szobában, ahol ne lenne valami mütyür kiszórva a földön, lábujjhegyen kell járni, hogy tudj lépni valahova, halmokban a plüssök, könyvek, limonádés kancsó, kagylók, dominó, társasdarabok, kártyajátékok, taknyos zsepik, ceruzák, színezők, kis gyöngyök, legók szétszórva. Nem túlzok, lábujjhegyen is figyelni kell, hova lépsz, asztalain, kanapéján, székein halmokban a sok cucc. Mindezt azért, mert eleged lett, hogy te takarítasz nála és nem tudtad rávenni a takarításra ordibálással, büntetéssel, rábeszéléssel, magyarázattal sem, gondoltad majd a kényszer ráviszi.

Csak játszani és aludni jár a szobájába, már az előszobát és a többi helyiséget is telejátékozza, mert szívesebben játszik tiszta helyen, mégsem rak rendet. Na, az egyik könyvkupaca felborult és elkezdett üvölteni, hogy elege van, utál mindent, hülyék és rosszak a cuccai és elege van belőlük. Mire téged elkap az ideg, mert másra hárítja a felelősséget(mindig), ha nekimegy az ajtónak az ajtó a hibás típus, és közlöd, hogyha mégegyszer így viselkedik a holmijával és nem vigyáz rá, elrakod örökre(korábban az volt a büntetés, hogy ideigelenesen pakoltad el, de az nem nagyon hatotta meg, ahogy jutalom sem érdekli). Miután ezt mondtad földhözvágja a játékot a kezében és közli, hogy nem teheted meg. Te elveszed a játékot és közlöd, hogyha nem pakol most azonnal(csak a könyveket, és nem is a helyére, csak az asztalra), akkor annyi annak a játékának. Mire mindennek elhord nem csúnya szavakkal, kiküld a szobájából és becsapja utánad az ajtót. Vársz egy kicsit, hallod ahogy az az asztalra dobja a könyveket mérgében, nem szépen pakol, majd borulás hang, pakolás közben leverte a limonádés kancsót, majd üvölt, csapkodja, rugdossa az ajtót, mindent utál, téged is, elege van, közben sír és dobálja a holmiját a könyveket is és téged is szid, amiért nem pakoltál el nála, meg a cuccait is, minden hibás, csak ő nem. Minden megoldás érdekel, ami nem tartalmaz erőszakot és még nem volt, mert én csak belöktem a szobájába, elvettem egy játékot és rázártam az ajtaját(nemkulcsra). Már nem üvölt, csak hallom hogy dobálja a holmiját és rugdossa.

Akármit mondok neki, engem szid, gonoszan néz, ő sosem hibás, pedig azt a szöveget nyomatom kiskora óta, hogy semmi gond, mindenki hibázik, én is, hozzuk helyre, vállalja a felelősséget.. kb 3-4 éves korig be is vált.

Ötlet? Mert fogalmam sincs hova tűnt az a szófogadó, aranyos, megbeszélős, érvelést elfogadó gyerek, aki 4-5 évesen volt. Mostanában is vannak jó pillanatai, de egyre több az ilyen, nekem meg csak az kattog a fejemben, hogy üssem meg, pedig nagyon nem akarom.. Na már nem pakol, játszik..