Mit tennél, ha ovis gyerekednek ezt mondaná a nagyi?
"Meg ne üss, vagy visszaütök!"
Te jó sokat kaptál tőle gyerekkorodban(a te anyád), tehát tudod, hogy nem szórakozik.
Tudod, hogy a gyerek sem szent, de kisgyerek, a másik meg felnőtt.
Nekem már az sem tolerálható ha többszöri figyelmeztetés ellenére még mindig eszébe jut akár felemelni a kezét és csak azért nem üt mert ránézel. Persze ez már haladás,de még közel sem elég elvárás teszem azt egy óvodás gyerektől(igenis 3 év fölött már érti mi a jó/rossz csak feszegeti a határokat).
SOHA eszembe sem jutott megütni a nagyanyámat,de még fel sem emeltem a kezem, a mai nem "verjük"/neveljük a gyereket(vagyis kezére sem csapnak és nincs olyan szó hogy "nem szabad" vagy nincs sarokba állítás) mentalitás olyan görcsöket csinált a környezetemben, hogy örülök, hogy nem az én gyerekem. Többség a 12 évestől már fél mert üt vagy ordít, jeee milyen jó ez az új Waldorf féle nevelés...
Rendszeresen? Ő is csak akkor, mikor "szükségét látta". Ha rossz jegyet kaptam, ha elejtettem valamit, ha veszekedtem a tesómmal, ha nem vigyáztam a játékomra, ha csúnyát mondtam, ha tiszteletlen voltam, ha elvesztettem a zsebpénzem, ha eltitkoltam a rossz jegyet, mikor hazudtam, mikor "szemtelen voltam"=ellenkeztem a hülyeség ellen. Abszolút nem vertek agyon, de azért kéthetente volt rá indok, ami felnőtt fejjel egyáltalán nem indok!
A lehető legkevesebbet vannak együtt, anyám nem az a tipikus nagyi, de néha azért muszáj.
Mindig rászólok a gyerekemre, ha olyat tesz, amivel nem értek egyet, ami naponta többször van, de klassz gyerek, hallgat rám, ha meg nem, akkor megvárom, amíg lehiggad, miközben elviszem/elküldöm onnan és utána megérti a dolgokat. Miért kellene elnézni, hogyha rácsap, ha csak kicsit csap? Akkor ő miért nem nézi el, ha a gyerekem csap rá? Ez aztán az idióta logika.. Ha a felnőtt csap gyerekre, legyintsünk, mert nem dől össze a világ, de ha gyerek csap felnőttre az olyan súlyos, hogy vissza kell csapni?
Szerinte mindkettő súlyos, egyiket sem szabad hagyni, de ha választani kell, a felnőtt csapása a súlyosabb.. a kérdés, hogy mennyivel.. Akkor itt a többség csak kiosztaná a nagyit, ha megcsapná a gyerekét?
Ja igen, előzmény, már egyszer megcsapta 3 hónaposan, amikor a gyerek véletlen belenyúlt a szemébe(szerinte reflex volt, láttam, nem reflex volt), illetve egyszer másfél éve csapta tarkón, mikor a gyerek felé rúgott, de nem rúgta meg, kb egy méterre állt tőle, erre a nagyi felpattant, tarkón vágta, majd letagadt, mikor láttam is, a gyerek meg sírvafakadt és mondta is, szerinte "hozzá sem ért"
Ez a harmadik ilyen dolga.
Igen én csak kiosztanám a nagyit és ha azután sem áll le akkor tiltanám el. Belőled csak a gyerekkori sértettség szól, mert míg téged tényleg neveltek addig a gyerekedre csak rászólt.
Máris másképp neveli az unokát mint téged.
Azért többszöri rászólás után már a kezét sem kéne felemelnie...
Egyáltalán nem vagyok Waldorf párti, mellesleg van ismerős, aki veri a gyerekét("csak" annyira, mint engem vertek), bezárja kulcsra a sötét szobába, ha nem bír vele, és waldorfosak.
Nem hülye a gyerek, tudja, hogy rossz. Hol írtam, hogy nem tudja? Egyedül azt nem tudja, hogy MENNYIRE rossz, hol tudná belőni mondjuk egy buta vagy, hülye vagy, utállak, bárcsak meghalnál szöveghez képest, illetve azzal sincs tisztában mik a rövid és hosszútávú következményei, na meg azzal sem, hogy ez egyénenként változik.. Pl most abban a korszakban van, hogy azt hiszi ha valami rosszat okozott másnak és bocsánatot kért, azzal teljesen semmisség tette a rosszat és utána ugyanúgy mosolyogni és játszani fog vele a másik, hiszen ő "jóvá tette". Egy felnőtt tudja, hogy nem lehet jóvá tenni, MINDIG nyoma marad, sokszor szerteágazó, láncreakciós, a bocsánatkérés csak a minimum, nem tünteti el a hibát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!