Akinek max. 3-4 éves a gyereke annak mennyit vigyáznak rá a nagyszülők?
Az egész családban, az összes ismerősnél ennyi idős korukra meg hamarabb napokat is ott vannak a nagyszülőknél. Az enyémet meg alig viszik el, de közben meg folyton azt hallgatom, hogy milyen jó, ahol olyan sokat ott vannak az unokák. Csak akkor azt nem értem, hogy őt mi tartja vissza? Én engedném, sőt, örülnék, ha vinnék minél többet. Folyton mennem kell nekem is a gyerekkel és azt várják, hogy takarítsam közben a házukat, meg főzzek meg ilyenek és mikor megyünk haza, csak akkor mehetünk el, ha szépen kitakarítottam magunk után meg ilyenek. Persze, mivel ott vagyok, a gyerek ugyanúgy engem nyaggat mindennel, szóval nem hogy ugyanúgy én foglalkozok vele, de közben még otthon se rakok keresztbe egy szalmaszálat se ilyenkor és csodálkozik anyám, hogy miért nem akarok menni én is. 54 éves, egészséges, nem dolgozó nő, aki folyton arról papol, hogy hogy imád az unokájával lenni és mindig azzal macerál, hogy szegény fiamnak milyen szar lesz magába, szüljek már még egy gyereket gyorsan. Hát nekem ez az egy is elég, lehet, ha többet vinné el, akkor könnyebben lennék úgy vele, hogy vállalok még egyet, de így úgy vagyok vele, hogy hagyjon már engem, az én fszommal ne verje a csalánt, hogy azért, hogy ő gyönyörködjön a több unokájában.. Egy gyerek nekem elég, kettőre, akármilyen ciki, nekem nincs erőm. Ezért folyton lehord, de többet nem segítene, pedig annyira tudja mondani, hogy ezeknél meg azoknál a rokonoknál milyen jó már, hogy egész hétvégéket ott vannak a gyerekek (több is!!!! és kisebbek is, mint az enyém). Nem rossz gyerek, sőt, nem az a baja, hogy nem lehet vele bírni, meg milyen gyerek már. Nem értem komolyan. Persze, az én gyerekem, nem kötelessége elvinni meg vigyázni rá, csak azt nem értem, hogy akkor miért kell ezt hallgatni, hogy milyen csodálatos, ahol folyton ott vannak az unokák. Van, hogy azt mondja, hogy majd később lehet jön érte, szegény gyerek várja egész nap, aztán bacik jönni érte... vagy van olyan, hogy a gyerek kéri, hogy hívjuk fel, felhívjuk, hogy szeretne menni mamához, mondja, hogy oké, nem csinál semmit, most kelt fel, akkor eljön érte nem sokára, aztán megjelenik 4-5(!!!) óra múlva, ha egyáltalán, feljön, nekiáll játszani a gyerekkel, meg üldögél kicsit, aztán felpattan és közli, hogy akkor hagyjad anyának, hogy lerakjon aludni én meg megyek haza, szia. Mi van? Ha ilyenkor megkérdezem, hogy most akkor nem viszi el, azt mondta neki, akkor meg vállat von, hogy nem úgy néz ki, mint aki menni akar, persze ba meg, hát feljöttél és leültél vele játszani, akkor persze, hogy játszik veled és nem azt mondja, hogy induljunk már...
Szeptembertől óvodás lesz, hát már alig várom. Szeretem, imádom, de ez, hogy egy percem sincs nélküle, hát kikészít...
Én csak a kérdésre reagálnék:
Az én szüleim semennyit. Ebbe már beletörődtem, pedig egyetlen unoka, tesómnak nincs családja.
Apósomék meg a férjem öccsééknél állandóan ott vannak, vagy a gyerekeik náluk, hozzánk ha havonta-kéthavonta jönnek, akkor sokat mondok, de vigyázni még nem vigyáztak a lányomra. Annyira durván érződik, hogy kihez húznak. Közben meg anyósom tette a megjegyzéseket a saját anyósára, mert apósom bátyját jobban szerették látványosan. 🤔
Sajnos kérdező te nem azt látod ami van hanem amit mond... Ezért nem érted a helyzetet.
Pedig valahol megfogalmaztad a lényeget, csak még nem nyelted le a pirulát: O gyönyörködni szeretne a szép unokaban, a tudatát szereti, hogy van, aztán már nincs türelme/kedve a kisgyerekhez, meg ezek szerint hozzád sem, mert neked sem igyekszik segíteni.
Szóval pont engedd el a megjegyzéseit hogy mikor lesz több gyereked / vagy mondd el neki hogy mivel nincs segítséged ezért egy fér bele. Vagy ha olyan a viszonyotok akkor beszéljetek meg a dolgot, bár ha olyan lenne akkor sor került volna rá gondolom :(
De hidd el sokan vannak így segítség nélkül, meg lehet oldani, persze kicsit elszomorító, de te majd csináld másképp ha egyszer nagymama leszel!:)
Hát nem tudom, én magamnak szültem. Ha jövőre lesz ovis gondolom te otthon vagy, idődből kitelne foglalkozni a gyerekkel nem a lehetőséget várni a lepasszolásra. Ha 1 gyerektől, otthonülőként ennyire ki vagy mi lesz ha dolgozni is fogsz? Vagy nem tervezed csak bezavarod az óvodába te meg otthon pihengetsz?
Senkinek nem kötelessége foglalkozni a te gyerekeddel, kizárólag neked és a férjednek, mivel gondolom anyukád nem tartott nagy kést a torkodhoz hogy szüljél.
Anyud olyan, mint az enyém. Az első gyerekem születése óta óriási hangon harsogja, hogy ő mennyire imádja az unokát, meg milyen sokat unokázik. A valóság az volt, hogy szeretett nagyot ígérni (hétvégén aludhatsz a mamánál, elviszlek játszóházba stb), amúgy meg amíg mellette laktunk, napi 2x3 percre beugrott vigyorogni kettőt, és ennyi volt az unoka. Ha kifejezetten megkértem, hogy vigyázzon rá valamiért, azt megtette, de magától kb semmit.
Na, hát most nyal vissza a fagyi, mert a nagyobb 6 éves, ő egy ideje már számontartja, mit ígért neki a mama, és bizony behajtja. A kicsit sokáig nem vitte ilyenkor se, csak a nagyot, most már ő is 2,5 éves kijelenti, hogy "mama, én is megyek", úgyhogy most már ezt se tudja kikerülni. Nincs már ilyen, hogy ígér a levegőbe, aztán elsunnyogja, mert a nagy megjegyzi és mondja neki, hogy mama, azt mondtad jössz értünk, mehetünk hozzád, viszel ide meg oda stb. Meg is csappant az ígérgetések száma, de teljesen nem nullázta le, mert közben már remekül megszokta a gyerek, hogy mamázhat. 3 éves a gyereked, lassan nála is eljön ez a pont.
Amúgy nem az itt a baj, hogy nem viszi, elvagyok én a gyerekkel. Hanem az, hogy közben veri a mellét, hogy ő a nagyik gyöngye, és ami ennél is rosszabb, hogy hülyére veszi a gyereket, ígér neki, aztán pofára ejti. Na ez a gáz a szituban.
"szegény fiamnak milyen szar lesz magába, szüljek már még egy gyereket gyorsan"
Már innen kitűnik, hogy bajok vannak ott a fajben.
A te gyerekedről és a te életedről van szó. Te szabod meg a szabályokat.
Ha nem jött az előre megbeszélt időpontra, akkor bezárjátok a kaput/ajtót s kész. Nektek más programotok van már 4-5 óra múlva. Nem tudtok vele foglalkozni, ha nem jelent meg időben. Nem körülötte forog a világ.
Ha el akarja vinni az unokáját, akkor vigye, de te nem mész vele, mert ennek épp az lenne a lényege, hogy ne csak veled legyen a gyerek, hanem mással.
Ezeket így szépen közölni kell vele, és le kell szarni a hőbörgéseit.
Amúgy a fő kérdésre válaszolva (bár mivel még nincs gyerekem, az én gyerekkorom írom le):
Anyai nagymamám velünk lakott, a másik 2 nagyszülőm meg a szomszéd faluban. Az apai nagyszüleimnél sose voltam többet pár óránál, sose alaudtam náluk, és mindig ott voltak a szüleim is. Viszont én magamban jól megvoltam, mert cseszett nagy kertjük van. Anyai nagymamám szinte mindig a közelembe volt, de vele se játszottam valami sokat. Mondjuk én alapból nemigazán játszottam mással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!