Szégyellem magam, miért csináltam?
Másfél éves a kislányom, egyedül vagyok vele otthon, amíg a párom dolgozik. Nincs segítségünk (se nagyszülő, se rokon).
Az elmúlt 2 hétben nekiállt húzni a hajam, csapkodni az arcom.
Sajnos ma elszakadt a cérna és rácsptam a kezére és ráordítottam, hogy nem szabad.
Most iszonyat lelkiismeretfurdalásom van.
Soha nem akartam bántani a gyerekem.
Mit csináljak? Hogy tegyem jóvá?
Szerintem ne hibáztasd magad, nincs azzal semmi baj, ha ráütsz néha a kis kezére. Meg kell, h értse, h mit nem szabad, és a szó erre nem mindig elég. Van aki nem bántja, de egész nap üvöltözik, hidd el, azzal sokkal rosszabbat tesz a gyereknek.
Nem tettél semmi rosszat, nevelni muszáj. Persze Nyilván rossz érzés...
Néhányan miért ennyire gyengék? Tehát szerinted kontroll nélkül hagynod kéne, hogy téged, az anyját ütögessen? Aztan 16 év múlva jössz, hogy mit csináljak a gyerekemmel, teljesen kontrollálhatatlan?
Igenis kellenek határok. Nem kell megverni, de nehogy már depizz bakker. Majd 3 évesen hagyod, hogy rugdosson? 15 évesen be is moshat egyet? Vagy szerinted mégis hogyan kene reagálni arra, ha vadul egy gyerek? Le kell állítani. Ezt meg nem lehet gugyogve.
Ha nem edződsz meg hamarosan a fejedre fog nőlni. Mit kell ebből bármilyen cécót csinálni?
Következetesség! Szabályok-azok betartása.
Én megértelek!
Pár hónapja (akkor volt 20 hónapos a lányom), dühből nekem rontott meg akart karmolni.
Rácsaptam a kezére és lekiabáltam. Akkor ütöttem meg először. Nekem jobban fájt, mint neki, de nem mutattam előtte: nem kértem tőle bocsánotat, nem tutujgattam. Azóta azt mondom, hogy ez volt életem egyik legjobb döntése. Többé meg sem próbált karmolni/megütni.
Ha belegondolok abba hogy nem is olyan régen (26 vagyok) még bizony volt hogy műanyag játék karddal kaptam ki, pedig ennél kisebb "hibát vétettem". Olyat hogy én meghúzzam anyám haját vagy megpofozzam... El se tudom képzelni mit kaptam volna érte. Na persze ezzel sem értek egyet, ez a másik véglet!! De amit a mai szülők többsége művel gyereknevelés címszóval az nevetséges. Tisztelet a kivételnek, mert ismerek ilyet is szerencsére. Lelkiismeret-furdalásuk lesz attól is ha csak erélyesebben rászólnak a gyerekre, van aki utána bűnbánóan még ki is engeszteli érte. Ez a legrosszabb szerintem amit tehet ilyenkor a szülő. Igazi kis zsarnokokat nevelnek akik később mindenkin átgázolnak, nem tudják mi az hogy mások tisztelete. Később a saját szüleit is szembeköpi az ilyen gyerek (lelkifurdalás nélkül).
Kérdező szerintem jól reagáltad le, nincs ezzel semmi baj. Még csírájában kell elfolytani az ilyen megnyilvánulásokat. A gyerek dolga feszegetni a határokat, a szülőé pedig kijelölni azokat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!