Mit tegyek ha nem bírom anyámmal megértetni, hogy úgy legyen ahogy én akarom, mert a kisfiam az én kisfiam?

Az anyám egy önző alak. Mindig is az volt. Sajnos rengeteget kellett miatta pszichológushoz járnom, már az óvodában is erősködött az óvónő hogy vigyen el, de végül csak 28 évesen mentem el, mikor terhes lettem, mert nem akartam, hogy amiket velem művelt kihasson a picire.

Burokban nevelt emberek ellen. Azt akarta elérni, hogy csak ő létezzen és ez sikerült is neki. Zárkózott, furcsa kislány voltam, mindenért hisztiztem, nem adtam kölcsön egy tollat sem senkinek. Ha mégis elkezdtem kedvelni valakit, anyám elzavarta. Az unokatesóm felnőtt korunkban mondta el, hogy ijesztő dogokat mondtam kicsinek: pl h sosem megyek férjhez, anyukámmal megyek a sírba.

Ehhez képest a kamaszkori lázadásoknak köszönhetoen csodaszép családom lenne, ha anyám nem lenne... Szexuális téren vannak gondok, mivel mai napig gátlásos vagyok anyám embergyűlölete miatt, de ez van. A párom mindezt tudja, és megérti.

Van egy 16 hónapos kisfiunk aki egy áldott jó gyerek volt. Soha nem hisztizett, soha nem kegyeskedett, nem volt akaratos, ha mondtuk hogy add ide ami a kezedben van, ideadta. Na, anyám teljesen az ellentétjére fordította. 2 hetet kórházban töltöttem a múlthonapban, és a férjem az ő segítségével tudta csak megoldani a felügyeletet. Anyám megmondta, hogy el fogja érni, hogy a kisfiam senkit se szeressen csak őt és jó irányba halad mert vele angyal a gyerek, minket meg utál. Mindent megenged neki, és hiába kérte már a férjem is h ezt ne csinálja mert otthon nagyon nagy hátrányunk van belőle, közölte h ő csak azért is fogja h őt jobban szeresse. Mit csináljak? Csomószor kidobtam már, nem tudok tőle megszabadulni mert mégis csak az anyám de beszélni vele nem lehet. Pofákat vág, és gúnnyal beleegyezik, majd mikor elmegyünk, hiába tudja, hogy be van kamerázva lakás, látom, hogy ugyan azokat csinálja amiket megígért hogy nem.

Borzasztóan önző és csak saját maga érdekli, mindig is ilyen volt. Az édesapámat sajnos nem ismerem, mert a 6 év házasságuk alatt idült alkoholista lett belőle, és a végén már verte anyámat, amit most kezdek csak megérteni, miért tett. Ne kövezzetek meg, de néha már én is gondoltam rá, hogy inni kezdek, mert nem bírok vele. Mit csináljak?

Mindig abban bíztam, hogy ha egyszer lesz gyerekem leszakad rólam a nyomás amit kislány koromtól kezdve rám tett, mert végre lesz rendes családom, barátaim, de anyám nem hagyja. Nem merünk elmenni sógornőmékhez sem, mert anyám pofákat vág rá, megtiltja hogy vigyük a kisfiamat, pedig 4 havonta egyszer ha találkozunk velük és ők a keresztszülők. Mocsok drága ajándékokat vesz neki, hogy magához szoktassa, bár ezek felfogásához még picike, de kajával is állandóan tömi. Édességgel, cukros üdítővel. És nem úgy, hogy ad neki 1x ha vele van, hanem ha 5 órát van vele, akkor 5 órát eszik a gyerek egyfolytában. Hiába mondom neki h ne, elfordulok és zsebből adja neki a kekszet én meg csak annyit latok h megint rág a gyerek valamit. Nem jó ez így... Legutóbb az ugyeelten kötöttünk ki emiatt mert annyira fájt a pocija h ordított.

Most, hogy többet volt vele azért mert kórházban voltam, minden este sikoltva alszik el a gyerek. Vissza lehet ezt valahogy fordítani h visszakapjuk a kicsinket aki csodával nézett ránk? Eskü látom a szemében u gyűlől minket és mamát imádja. Ahogy ránk nézett régen úgy néz most rá, pedig anyám nem ilyen. Az elmúlt hónapokban már a testvérei is elfordultak tőle, pont a stílusa miatt. Elviselhetetlen.