Hogy tudnék segíteni a kislányomnak?

Életkori sajátosság. A legtöbb két évesre jellemző, semmi gond nincs vele. Sőt, a legtöbb három évesre is jellemző. Ezért volna jobb, ha nem tették volna kötelezővé 3 éves kortól oviba járni ezek a balfácánok az íróasztaluknál. Óvodai tapasztalatom alapján vélekedem.

Ennyi idősen még inkább egymás mellett játszanak, nem egymással. Ilyen korban havonta változnak még. Majd oviban beszokik a közösségbe.

2,5 évesen ezen még nem kell aggódni. Elég ha oviban megszokja a nagyobb gyerektársaságot. Persze apránként jó ha rászoktatod, hogy nem csak veled van el napi 24 órában, de elég kicsi még, nem baj ha félénk. AHogy nagyobb lesz úgy változik.

Ha te nem fogadod el őt így, ő sem fogja magát és mások sem őt. Lehet, hogy introvertált személyisége van és lesz, erre jön majd rá a te nevelésed. Lehet, hogy változni fog. Én sajnálom a mai gyerekeket, mert mindent előre megterveznek nekik a szüleik, mindent a forgatókönyv szerint akarnak tudatosan vagy anélkül. Ma az a divat, hogy állandóan mással lötyögjön az ember, mindig menjen valahová, trécseljen, ismerkedjen, naponta húsz ismerősét felhívja, látogatóba menjen és látogatókat várjon, mert az a menő, ha nagy a baráti köröd. A gyerekeknek úgyszintén legyen egy csomó ismerősük stb. Ha valaki más vagy ezt nem igényli, akkor az a különc. Nem mindenki igényli az állandó nyüzsgést maga körül. A kislányodnak megvan az esélye, hogy melletted fejlődjön, ha tartalmasan töltitek el együtt az időtöket. Meglátszik azokon a gyerekeken, hidd el, akik sok hasznos időt töltenek a szüleikkel.

Nálunk is teljesen ugyanez volt 2,5 éves korában. Szerintem is életkori sajátosság lehet, mert nálunk idővel elmúlt, bátrabb lett. 3 éves kora után 2 hónappal ment oviba és nagyon hamar megszokta, játszik a gyerekekkel, nagyon jól elvan.

Furcsán fogalmazol egy 2,5 évesről, hogy társaságban nem engedi el magát, nem boldog. Miért kellene társaságban boldognak lennie ennyi idősen? Az lehet, hogy nem vitted sokat emberek közé, esetleg a rokonság is kicsi vagy messze lakik, ez is lehet az oka. Az óvodától pedig felesleges féltened, mert a gyerekek nagy része sír az elején, nem akar menni. Talán mindig csak egyetlen gyerekkel lenne érdemes összehoznod és talán magadba is kellene nézned egy kicsit, hogy vajon te hogy állsz a társasági élethez. Ha te feszült vagy, vagy nem érzed jól magad egy bizonyos helyen, neki is nehezebben fog menni. Állatkertben voltatok már? Ott is sok ember van, talán a környezet miatt nem zavarná annyira.

Az ovitól igazán nem kell tartanod, ott majd megszokja a társaságot, az ott lévő gyerekek később már nem idegenek lesznek számára, hanem a csoporttársai, ismerősök, barátok. Sok más gyerek is félénk az elején, nem ő lesz az egyetlen. Jót fog tenni neki, neki is kell a társaság, de most még kicsi.