Nyakleves, fenékre csapás belefér?

Én megértem hogy a gyerekek ki tudják hozni az emberből az idegbeteget.DE!

1.Én a fejét sosem ütném.

2.az hogy a seggére csapsz még talán bele fér,csak nem agyba főbe kell verni őket mert erre fognak emlékezni és utálni fognak.Apám vert minket,most meg csodálkozik hogy egy gyereke sem néz felé.A verés a legundorítobb nevelés forma.

3.Ti rontottátok el!Gondolom az elején @artatok bele hogy milyenek,most meg már nem tudsz mit csinálni.Nem egy ismerősom van,akik kényesztették a gyereket,szó szerint bármit meg tehettek.Ezzel csak azért van baj,mert ha idősebbek lesznek meg is vernek.

Azt nem értem miért pontozod le azokat akik en verik a gyerekeket. Kérdezted belefér e...nekik nem. Nekem sem! Eszembe sem jutna megütni mégha tudom ,hogy nem ejt rajta lelki sebet.De sosem fajulna addig,hogy lehülyézzen a gyerekem!

Ne legyetek idegbetegek ,elrontottátok már az elején ezzel.

Viszhall

Én gyerek voltam, aki így nőtt fel. Tényleg megutáltam a szüleimet. Csak gratulálni tudok, hogy egy ötödakkora gyereket megvertek, csak mert feszegette a határait, vagy épp a testvérével civakodott. A testvéremet is rühellem, látni sem akarom, elintézte a család, mindig úgy éreztem, hogy miatta kapok és ha úgy gondoltam neki is járna akkor meg is kapta tőlem utólag amiért persze a szülőktől megint en kaptam. Ördögi kör, de ne legyek már 8-10 évesen ezért en a hibás.

Szóval a történet végeredménye hogy én nem engedem a gyerekem közelébe az ilyen embert, nem láthatják az unokát.

Nagyon gondold meg, hogy mit művelsz a gyerekeiddel, mert nem fogják elfelejteni. Ha meg nem bírsz el kettővel akkor kérj segítséget, vagy gondolkozz el, hogy mi bajuk egymással. Mert ennek is általában a hülye kivételező szülők az okozói.

A gyámhivatal meg a gyermekjólét két különböző dolog csak mondom. Ha a gyerek a suliban elmondja, hogy vered akkor a tanárnak ezt hivatalból jelentenie KELLENE. Aztan ezt sokan mégsem teszik. Pedig mint írtam törvénybe van iktatva, hogy nem lehet a gyereket ütni.

Tetszik vagy sem így van.

Én sem vagyok az év anyja de akkor is azt mondom ne verd a gyereket! Nézd meg hova jutottál hiszen már lehülyéz titeket... verjétek még meg párszor majd kamaszként nektek is megy ha ugy van. Hiszen ebben nő fel...

Nem olvastam vegig a valaszokat.

Egy 6 eves kisfiam es egy 2.5 eves kislanyom van.

Es en az apa vagyok.

Tehat kisebbek a gyerekeink, nem tudom milyenek lesznek 3 ev mulva, de nekem dobbenetes, ahogyan a tieid viselkednek.

Nem, nincsen koztuk verekedes (ha meguti, megloki egyik a masikat, azonnal odamegyunk, leallitjuk), csunya beszed nincs (jo, a kicsi meg alig beszel), hajhuzas vegkepp elkepzelhetetlen.

Viszont van sok oleles, simogatas, sot, van, hogy a kicsi vigasztalja a nagyot, ha annak rossz kedve van (pl. tegnap rosszul szinezett ki valamit, es felhuzta magat rajta). Csak akkor van konfliktus, ha egyik a masiknak olyan holmijahoz nyul, amit a masik felt tole, vagy belenyul a jatekaba, amikor o egyedul akart jatszani.

Es soha nem mondott rank a 6 eves olyat, hogy utal es elkoltozik tolunk. Maximum olyat, hogy "anya nem a baratom".

En soha nem utottem meg oket, a felesegem egyszer a nagyot (kb. 5 eves koraban). Az is teljesen indokolatlan volt, a sajat belso indulatait vezette le a gyereken. Jol ossze is vesztunk utana emiatt.

Olyan azert elofordul, hogy kiabalunk veluk.

Nem tudjuk, ti hogyan neveltetek eddig... Rengeteg hulyeseget tudnak a szulok a legjobb szandekkal is tenni. Pl. sokan (itt a gyakorin is) agyba-fobe nezetik veluk a tevet, tabletet, szamitogepet. Szakemberek leirjak, ez miert artalmas, de az ilyenek nem olvasnak gyereknevelesi konyveket. Aztan nem ertik, miert agressziv a gyerekuk.

Fontos a normalis napirend: aludja ki magat a gyerek, legyen rendszer az etkezesekben, ne mukajakat egyen a gyerek. Este idoben keruljenek agyba, legyen esti mese. Legyen sok bujas, oleles, simogatas.

Ne legyenek agyomnyomva kulso ingerekkel (allando hatterzene, programrol programra rohanas stb.)

Nem a rosszat kell sulykolni a gyerekbe (buta vagy, rossz vagy, nem tudsz viselkedni), hanem a jot erositeni (megdicserni, amikor jol viselkedik). En pl. szinte minden nap mondom mindegyik gyerekemnek, hogy nagyon aranyosak, szeretetre meltoak, jo veluk lennem. Orommel is varnak am haza!

Az a baj, hogy mar sok dolog rosszul rogzult nalatok, innen mar nehez kitorni. De meg lehet. 5-8 ev mulva mar semmit sem tudtok tenni.

Ekkora gyerekéknél nem a verés a megoldás. Egy kisebb, 3-4 aki meg nem teljesen fogja fel amit mondasz neki vagy láthatóan szándékosan tesz olyat, amit nagyon nem kellene, ott kivételes esetben belefér egy fenékre csapás.

A te gyerekeid valami miatt eljutottak oda, hogy 6 es 9 évesen kakkantanak a fejetekre. Most még használ a nyakleves, pár év múlva már nem fog, sőt, esélyes hogy ha ilyen stílusúak maradnak, visszaütnek majd.

Mivel láthatóan nem tudod, nem tudjatok hogyan lehetne őket erőszak nélkül fegyelmezni, itt pedig hiába írja le bárki a sajat módszerét, a te gyerekeid nem ah ő gyereke, nem bizros hogy működik, szakemberhez kell fordulni. A nevelési tanácsadó sokat tud segíteni, szemelyre szabott tanácsokat tud adni.

A gyerekek azért beszélnek úgy veletek, mert tőletek is ezt látják. És ne mondd, hogy nem, mert ti tisztelettel beszéltek egymással! Csak konkrétan ti megveritek őket azért, amit ti is csináltok.

Gyerekként én is apámat másoltam, aki full megalázóan beszélt másokkal, persze ennek töredéke sem volt megengedett nekem. Pedig nem az ujjamból szoptam ki, hogy 'hülye'. Na én azért már kaptam. És igen, megmaradt bennem, és igen, szorongok. Akkor konkrétan azt sem tudtam, hogy mi a baj azzal, amit én mondok, ezt már csak felnőtt fejjel érti az ember.

Olyan is volt, hogy civakodásért kaptunk, természetesen akkor is kaptam, ha én voltam az áldozat. Nekik jó volt, mert abbamaradt a balhé. Mit tanultam belőle? Rettegést, hogy a szüleimben nem bízhatok. (Azóta se vagyok jóban velük).

Igazából sorolhatnám, de ezt nagyon elbªsszátok, csak mondom. Jah, és az esti mese nem enyhít ezeken a töréseken, amit most okoztok.

Felháborít az emberek álszentsége.

Ír egy anyuka, hogy beírást hoz haza a gyerek. Ordítva nagybetűkkel írják, hogy neveld meg! Majd ír egy másik anyuka aki nehezen bír a fiaival, és azt orditják ugyanazok, hogy nehogy megüsd, nehogy szobafogságot kapjon, nehogy büntesd!

Hát nekem is van rossz fiam! Több beírása volt elsősként! Voltunk az iskola jóvoltából a nevtanban is, egy nagyszerű szakvéleménnyel vagyunk gazdagabbak, a gyereknek semmi baja! És itthon is egy angyal amúgy. Nem, nem verem, sose kapott. De hogy a megbeszélés nem használt semmit az iskolai viselkedési problémáinak megoldásában, az is biztos! És igenis megértem ha elszakad anyukánál a cérna és odavág! Hát mit kéne csinálni? Ütni nem, szobába zavarni nem, játéktól tiltani nem mert sérül a lelke, de ha gond van vele, az anya nevelje meg! És hagyjuk ezt a beszélgetős baromságot ha lehet! A gyerek megígér bármit, aztán 5 perc múlva azt se tudja mi is volt az. Az a jó szülő akinek eleve jó a gyereke! Aki rosszat kapott a genetikai lottón, az meg nevelje meg! De ne kiabáljon, üssön vagy büntessen. Ez egy vicc.

Nem vicc.

Mit értetlenkedsz?

Igen kiabálok olykor, büntetek, szankciókat alkalmazok ha a szép szó nem használ.

De nem verem meg! Mert nem akarom.megverni ennyi.