Akik vagdosták magukat, Nektek jobb lett azután?

a vagdosás nem megoldás, és ha anyukád ilyen miat leszid, akkor szerited milyen fejmosást kapnál a vagdosás miatt? felnőtt fejjel, az ereid vagdosásával csak megerősited benne, hogy egy bugyuta kamasz vagy. de az is lehet, hogy észre sem venné, több ilyen szülőt ismerek, ahol a gyerek azért kezdte el magát vagdosni, hogy felfigyeljenek rá, sajnálják, de nem jött be nekik.

elhiszem, hogy nem könnyű igy élni, de hidd el sok mással is elbánt az élet. ne dobd el magadtól az életet, hidd el jobb lesz, találj valakit akivel megbeszélheted a problémáidat, könnyiteni fog a lelkeden. az öngyilkosság semmiképp sem megoldás.

NE KEZDD EL KÖNYÖRGÖM! NE NE NE

Nem akarom részletezni, privát mehet ha gondolod, de NE KÉRLEK NE!!!

en korulbelul 8evesen kezdtem el magam vagdosni(ha nem korabban)..szinten anyam miatt:) itt is hasonlo a helyzet, bar rosszabb is,elhiheted..most itt vagyok 17eves fejjel, tobb szaz heggel.egyaltalan nem lett anyamnak lelkiismeret furdalasa.viszont ralehet szokni a vagdosasra is, es amikor kesobb radobbensz hogy szanalmas hogy magadban teszel kart, azertfogsz kuzdeni hogy ne nulj pengehez, akarhanyszor padlora kerulsz.inkabb pont az a csajszi legyel, aki vagany es eros:D es akarmilyen nehez is, te mutass peldat masoknak, hogy igenis eros vagy, es sebezhetetlen.megha nem is ezt erzed!!.legyen celod mindig az eletben.dolgozgass nyaron, tedd felre a penzt, hogy amikor betoltod a 18at, eltudj koltozni.es megmutasd neki mennire talpraesett vagy.ezzel sokkal hamarabb ersz el vslamit, mint azzal hogy bezarkozol,kuporogsz,zokogsz,es az ongyilkossagon gondolkozol.

bizom benned, sok sikert csajszi:)

irhatsz barmikor uzit,akar feszen is.teloszamom is megadom,barmikor segitek ahogy tudok.

<3 kitartas

Nem lett jobb, viszont lett egy csomó undorító heg a karomon, ami most tök ciki.

Szerintem valami értelmesebb dologban vezesd le a feszültséged, fess, rajzolj, írj, olvass. Nekem is mondott ilyeneket az Anyukám, voltak nagyon ronda veszekedések, de végül minden rendeződött és most azt kívánom, bárcsak itt lehetne még velem.. A kamaszkor fos, de valahogy túl kell élni. Hidd el, Neked is sikerülni fog! 28N

ó drága, tudom ilyen nagy szükség van az anyai szeretetre és ismerem a helyzetet, milyen családban, mégis árván.

próbálj meg keresni olyanokat, aki szeretnek, anyudnak is elmondhatod az ősintét hogy hiányzik, hogy szeressen, de vagy öregen, vagy soha nem fog leesni neki, hogy melletted kellett volna álljon. sajnos ez van, próbálj nyitni a világra, mert "ha kitárod a szíved, belefér az egész világ"

Mások bűne miatt soha ne csessz ki magaddal! Anyukádnak meg azt üzenem hogy ne olyan anya legyen aki a lánya életét hátráltatja, hanem aki előbbre viszi a lánya életét. És ekkor elégedett fog lenni a lányával. Egy szülőnek sokat kellene nyújtani a gyerekének, nem pedig szülőként csak követelőzni vagy leszólni ha a gyerek valamit nem jól csinál. A kérdésedben elhangzó "miért születtem meg" nekem úgy hangzik lefordítva hogy az anya kérdi önmagától hogy miért lett ő anya ha nem képes pozitív és odaadó lenni a gyereke felé.

Mi a testvéremmel soha nem szorultunk szociálisan bármi segítségre, mégis ragaszkodtak a szüleink ahhoz hogy előbbre vihessék életünket. És amikor éreztem azt a melegséget és energiát amit kaptam, onnantól erős ösztönt éreztem én is hogy viszonozzam. Ahogy a testvérem is.