Hogyan értessem meg a szüleimmel, hogy nekem így jó?
15 éves lány vagyok. Szeretek itthon, egyedül a szobámba lenni, olvasni, animét nézni stb...
A szüleim, már jó sokszor ki akartak oktatni, hogy miért nem barátkozok, meg hogy biztos, hogy csak a suliban egyedül ácsorgok. EZ NEM IGAZ!! Vannak barátaim, és szeretek velük lenni, de nem kifejezetten érdekelnek a bulik, a piálás, meg az hogy minden nap másik pasival smároljak.
Nos anyáék nem értenek meg, ezért mostanában kénytelen vagyok, elég sokat "ferdíteni a valóságot". A gépemről kitörlöm az előzményeket, a könyvjelzők közé soha nem teszek olyan oldalt, ami animéről, vagy horroról szól.
Beszélgetni nem tudok velük, mert abból csak az sül ki mindig hogy a legeslegjobb barátnőmet akivel mindig megértjük egymást, lek.öcsögözik, hogy ő vitt bele ezekbe a dolgokba. Ezt még egy vadidegen ember sem érdemli meg nem még hogy ő. Saját magamtól vagyok ilyen, szeretek így élni, és nem élek olyan szinten álomvilágba, hogy azt hiszem, hogy léteznek pl vámpírok én csak azt mondom, hogy jó lenne és pont.
Mit tegyek? egyre jobban elkeseredtem.
Komolyan, a végén még visszajön a hitem az emberiségben ezeket a hozzászólásokat olvasva! :) Én miért nem találkozok a környékemen ilyen lányokkal, hogy fene enné meg! :)
Kérdező: Inkább legyél büszke arra, hogy érettebben gondolkodsz a kortársaid nagyon-nagy többségénél. Sajnálatos, hogy a szüleid nem értik ezt meg, de ott van a jó öreg kamuzás, kombinálva a fenti tippekkel, az mejd megoldja. ;)
F/20
Szia! Hasonló vagyok én is. 18éves vagyok és 6éves korom óta vagyok úgy anime fan h tisztába vagyok vele h az nem mese. ( előtte még nem voltam tisztába a fogalmakkal :D ) Nekem a mai napig anyukám azt mondja h : "Jajj hagyd már ezeket a hülyeségeket" stb. Pedig mindent megtettem az ügybe h elfogadják. Ők másik generáció...ez van. Bár apukámat anno oktattam :D Mai napig tudja h mit jelent az h shounen xD Sztem ha bánt h ezzel piszkálnak keress egy olyan animét ami akár lekötheti a figyelmüket és lehet h akkor megértik miért szereted. Ami a bulizást illeti és a társasági életet : Előtted az élet... ráérsz még. Én a 18évem alatt ittam 2pohár pezsgőt és egy pohár sört....ki is néznek a nagyobb társaságokból és hülyének néznek ezért, de a barátaim között ez már alap h engem meg se kínálnak ilyennel :) Ha jó társaságba kerülsz ott majd megértik h ilyen vagy :) Fel a fejjel ahogy telnek az évek felnőnek az osztálytársak. Nálunk az első évekbe mindenki járt mindenkivel meg egyebek...Azóta azért észhez tértek kicsit.
18/L ^.^
Én is ilyen voltam. Engem is úgy kellett kirobbantani a szobámból, nem jártam bulizni, nem ittam, nem drogoztam és nem akartam az a tipikus trendi kiscsaj lenni...a szüleim nekem is mondogatták, hogy menj bulizni, táborba, anyám kínjára stb...de én nem akartam, mert nekem az volt a legjobb érzés, ha otthon olvastam, rejtvényeztem, zenét hallgattam. A buli nekem az volt, ha a barátaimmal beültünk egy kávézóba és beszélgettünk. Nem vágytam soha diszkóba, nem akartam kipróbálni a piát és a narkót, ezért elég furcsának tűntem sok embernek.
Szerintem a szüleidnek szokatlan, hogy nem kezdtél el lázadni, hanem egy teljesen normális, érett gondolkodású kamasz vagy. Ha ez még egyszer szóba kerül, mondd el nekik nyugodtan, hogy nincs semmi bajod, egyszerűen nem vágysz zajos partikra. Kérdezd meg, mi a problémájuk ezzel a helyzettel, nyugodtan mondhatod nekik, hogy a legtöbb szülő örülne, ha a gyereke inkább a nyugis, olvasni szerető kamasz lenne, nem pedig bulihuligán.
26/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!